Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből - Zalai gyűjtemény 61. (Zalaegerszeg, 2006)
Kiss Gábor: Zalaegerszeg historiográfiájának rövid áttekintése
nyújtott, és nyújt ma is - ennek egyik jellegzetes példája a reformkori időszak históriája. Sokat segítenek az alapkutatásokhoz azok a segédletek, oklevélkiadások, regeszták, dokumentumgyűjtemények, melyek a megye egészét célozzák, s ebben egyúttal a Zalaegerszegre vonatkozó iratanyagot is közzéteszik. Ezeket a várostörténeti bibliográfia is tartalmazza. A város történetírásának múltjában továbblépve, a két világháború közötti időszakból mindjárt egy vármegyei tisztviselő, Fára József főlevéltáros nevét szeretném említeni, aki a megye történetével kapcsolatban számos fontos tanulmányt készített; közöttük szerepel a megyeszékhellyé válás folyamatának története is.6 Készített még egy népszerű-tudományos művet, a város és a Göcsej részletes kalauzát,7 és része volt a Göcseji Gyűjtemény létrehozásában. A város középkori történetének forrásait Holub József pécsi történészprofesszor gyűjtötte össze, mikor a megye történetének első részét írta. Ismert, hogy nyomtatásban csak ez az első kötet jelent meg, a települések története kéziratban maradt, és csak Degré Alajos közreműködésének köszönhetően, évtizedek múlva került Zalaegerszegre, ahol két gépelt példánya a megyei levéltárban és a megyei könyvtárban szolgálja a kutatókat.8 Holub Zalaegerszeg pecsétjeire vonatkozó tanulmánya is csak 1960-ban jelent meg, a Göcseji Múzeum évkönyvében.9 A várostörténet szempontjából kihagyhatatlan a két világháború közötti időkből Pesthy Pál neve és tevékenysége. Pesthy Zalaegerszegen született, magyartörténelem szakos tanári diplomát szerzett, és az I. világháború végéig Nagyszombatban tanított. A csehszlovák időszakban újságíró lett, ám a titkosszolgálat beszervezési szándéka miatt visszatért szülővárosába. Itt is újságírással foglalkozott, s emellett a város történetét kutatta. Neki köszönhetjük Zalaegerszeg első, szisztematikusan és történeti hitelességgel megírt, utcák, terek, épületek fényképes bemutatásával gazdagon illusztrált városismertető kézikönyvét, melyhez munkatársnak megnyerte a két kiváló zalaegerszegi fotóst, Serényi Árpádot és Schrantz Eleket is.10 Pesthy Pál - főleg a napi sajtóban - sok apró történeti érdekességet tett közzé a város és a megye múltjából, de 1945 után - jobboldali és nyilas sajtótevékenysége miatt - internálták, kitelepítették, és már soha nem térhetett vissza a tudományos élet első vonalába. A második világháború után következő évtizedek gyökeresen új viszonyokat teremtettek Zalaegerszegen is: a deportálások következtében eltűnt a városból a 6 Fára József: Zalaegerszeg, mint megyeszékhely. Zalaegerszeg, 1936.30 p. 101. 7 Fára József: Zalaegerszeg és Göcsej részletes kalauza. Bp., 1934. 40 p. (Részletes helyi kalauzok 20.) 8 Holub József: Zala megye története a középkorban. 1. köt. A megyei és egyházi közigazgatás története. Pécs, 1929. 488 p., 2. köt. A községek története. Kézirat. (Deák Ferenc Megyei Könyvtár, Zala Megyei Levéltár) 9 Holub József: Zalaegerszeg régi pecsétéi. In: A Göcseji Múzeum jubileumi évkönyve 1950-1960. Zalaegerszeg, 1960. 205-213. p. 10 Pesthy Pál: Zalaegerszeg múltja és jelene. Zalaegerszeg, 1931.191 p. 298
