Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből - Zalai gyűjtemény 61. (Zalaegerszeg, 2006)

Szakács László: Fejezetek a zalaegerszegi erdők történetéhez a középkortól 1990-ig

A városi erdőőr állami alkalmazott lett, erdészkerülete néhány erdőbirtokkal bővült, a Felsőerdőt viszont leadta.

Az állami tulajdonba vételt - mint hatósági közegek - az állami erdőigazgatóság erdészei hajtották végre. Az átvétel napjára a volt tulajdonos pontos leltárt készített az erdőkről és a hozzá tartozó földekről, épületekről. Az átvételre helységenként meg kellett hívni a KFB képviselőit is. A volt tulajdonos és a KFB képviselője elmondhatta véleményét, az egyetértést, tiltakozást és az észrevételeket jegyzőkönyvbe vették.

A Szombathelyi püspökség birtokából az Erdőigazgatóság igényelt 40 hold szántót illetményföldnek. A csácsbozsoki KFB 150 hold erdőt kért az apátsági erdőből, és házhelynek osztották fel az államerdészet csemetekertjét, melyet az apátságtól béreltek. Mihály Gyula, volt erdőtulajdonos 30 hold erdőt kért vissza, 1947-ben azonban nem ő, hanem Zalabesenyő község kapott vissza 59 holdat.

A Ferenczy-féle erdőkhöz ez erdőigazgatóság igényelt 5 holdat erdészházhely és illetményföld címén. A botfai KFB kiosztotta az erdőigazgatóság által igényelt 37 hold szántót és legelőt. Deák Károly az őseire is hivatkozott, amikor fellebbezését benyújtotta. Az erdőket terhelő kegyúri (egyházi) teher készpénzből, tűzifából és lőtt nyálból állt. A Zalavári apátságnál a templom és plébánia fenntartását az erdészetnek kellett állni. A fenti igények elrendezése 1949-1950-ig elhúzódott.

Az zalaegerszegi Alsóerdő közjóléti szerepe

Az első adatokat már ismertettük. Az 1858-ban alakult „Szépítő Bizottmány" még nem, de az 1885-ös „Szépítészeti Bizottság" már a céljai közé vette az üdülő- és kirándulóhelyek létesítését és gondozását.123 Mint már említettük, 1905 és 1907 közt a diákok többször majálist tartottak az Alsóerdőn; június elsején a madarak és fák napját ünnepelték.

1931-ben Pesthy Pál szépen emlékezik a „Magyarok Védőasszonya" elnevezésű képes fáról.1241935-ben ródlipálya készült felvonóval, mely inkább bobpályára hasonlított. Hamar kiderült azonban, hogy alkalmatlan helyen, nem szakszerű tervezéssel építették meg. Katonák és vizes lajtos kocsik segítségével tették használhatóvá. A város polgárai időnként használták; újjáépítése ma is vissza-vissza- térő téma.

A mai TV-torony helyén kilátó állt, mely a háborúban tönkrement, akárcsak a ródlipálya felvonója. Az Alsóerdő egyre népszerűbb lett, sokan keresték fel kirándulás céljából.

123Szakács László: „Zalaegerszeg mezőváros Szépítő Bizottmánya". In: Honismeret. 1985.1. sz. 22- 23. p.

124 Pesthy Pál: Zalaegerszeg múltja és jelene. Zalaegerszeg, 1931. 90-91. p.

270