Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből - Zalai gyűjtemény 61. (Zalaegerszeg, 2006)
Szakács László: Fejezetek a zalaegerszegi erdők történetéhez a középkortól 1990-ig
A Gyertyános erdő feletti „erős töllös, és sűrű erdő volt, a Dobragasz erdő mellett régen, de a ságodiak kiirtották". Eger völgyben rakottyást (hamvas fűz) említenek 1742-ben. Az egerszegiek kezdték irtogatni, de a ságodiaké volt. A felső Cser erdő északon Kis-és Nagypáli határa alatt volt. Itt tölgyet említenek, azonban valószínű, hogy cseres-tölgyes erdő lehetett. Rendszeresen itt mak- koltattak a ságodiak. Egy részét kiirtották, a megmaradt erdő helyén ma akácosokat találunk. Itt maradt meg a ságodiaknak egy kis erdő. A régi összefüggő nagy cseres- tölgyes erdőt jelzi, hogy a szomszédos Nagypáliban is megtaláljuk a Cser erdőt és a Cser alia nevű dűlő neveket, melyek ma már nagyrészt szántók.54 A Pap erdő Ságod északnyugati részén volt, nagy részét kiirtották. A Pap haraszti dűlő 1858-ban már szántó volt, a Haraszt egykori erdőnevet őriz. A Nyíres rét szintén a hajdani nyírfákat juttatja eszünkbe. Meg kell jegyezni, hogy a nyírfaerdő már azt jelenti, hogy a valamikor kiirtott erdőt nem ültették be, és a nyír, mint pionír fafaj foglalta el a területet. A Ságodiak az 1858-as térkép szerint már minden közös erdejüket felosztották. Dobrogaszt erdőt az egerszegiek használták, azonban időnként a ságodiak is legeltettek benne. Ez a ságodi határtól keletre, a kaszaházi határtól egészen a nagypá- liig terült el. Itt makkoltattak az egerszegiek. Az északi hármas határ körüli részt már Vörös erdőnek hívták. 1743-ban egy 75 éves tanú vallotta, hogy ifjúságában őzekre vadásztak az egerszegi határban, többet elejtettek, de siettek vissza mindig ságodi területre.55 A Rókás dűlő, árok bizonyára a rókáról kapta a nevét. Azonban feltételezhetjük, hogy ez is erdő lehetett, mert a róka erdőbe készíti földalatti várát. 1832-ben az útbiztos 3 szál fenyőfát vásárolt a ságodi erdőben hidak építéséhez.56 Ezek után meglepő, hogy az első jelentős erdei majálist éppen a ságodi erdőben tartották 1843. május 23-án. Az egerszegi határhoz nem messze a „ságodi erdőcs- kében", a „természet szabad templomában, virágillat és csattogánydal közepett" köszöntötte a 6-700 főre becsült lelkes társaság Deák Ferencet. Hegyi Enok regényes erdejét úgy rendezték be, hogy „bájos erdeje mindenkinek élvet, gyönyört szerezzen." Az erdőben tálalták fel a gazdag vacsorát, s a zenészek játszották a talpalávalót.57 A ságodi temetőtől nyugatra, pontosabban a Csapás és Nemti nevű erdőben, a kaszaházi és az egerszegi hármas határtól nem messze rendezték e híres majálist.58 Ma itt szántókat látni. 54 Zala megye földrajzi nevei. 59. p. Nagypáli. 55 ZML Tisztviselők után maradt iratok. Horváth Antal előtti pörök.; Zala megye földrajzi nevei. 83. p. Ságod.; ZML Térképtár. K 509.1858. 56 ZML Tisztviselők után maradt vegyes iratok, 1832-1833. 57 Zalaegerszeg. Dokumentumok a város történetéből. (Szerk. Gyimesi Endre) Zalaegerszeg, 1985. 93-94. p. 58 ZML Térképtár. K 509.1858. Látni a térképen a Hegyi család erdejét. 245
