Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből - Zalai gyűjtemény 61. (Zalaegerszeg, 2006)

Szakács László: Fejezetek a zalaegerszegi erdők történetéhez a középkortól 1990-ig

letek az állattartást tették lehetővé, mely egyrészt eleséget, másrészt igavonó erőt adott. (A természet oldaláról nézve azonban az egyre fogyó erdők az ember élet- feltételének és életkultúrájának minőségi csökkenésével jártak.)

Törökkor (1526-1690)

Az egerszegi vár építéséhez és karbantartásához sok fát használtak fel. 1588-ban a vármegye közgyűlése úgy határozott, hogy Egerszeg várának javításához fát és vesszőt ad.24 A régészeti kutatások eredményeképpen ismerjük a palánkvárak cölöpjeinek méreteit, ezért meg lehet becsülni a mennyiségüket is. A faszerkezeteket a várleírások szerint kb. húsz évente kellett teljesen felújítani, és közben is állandóan karbantartani.

Vándor László 2001-ben feltárta az egerszegi palánkvár egy részét, és azt tapasztalta, hogy a vizenyős talaj jól konzerválta a cölöpöket. A kőbástyát egymástól 30 cm-re lévő cölöpökre építették. 163 cölöpöt tárt fel, melyből 13-at alaposan megvizsgáltak. Közülük 11 kocsányos tölgy, 2 kocsánytalan tölgy volt. 1608 körül vágták ki a 40-50 éves fákat, de nem egy erdőből, hanem egymástól távolabbról.25 Olyan épen maradtak meg a tölgyfa cölöpök, hogy műszer nélkül meg lehetett számolni az évgyűrűket. A Zalaegerszeg környéki erdőkben nevelkedett, 400 éve kivágott fák múzeumi tárgyak lettek.

Előkerültek dorong utak is, melynek építéséhez szintén nagyszámú fa kellett. Az 1628. évi egyezség szerint a város polgárai a régi szokás szerint kötelesek voltak „vártafát" hordani a várba. Ez az őrhelyek tűzifával való ellátását jelentette. Másféle fa szállítását nem erőltették.261611-ben az egerszegi vár építéséhez, a Zalán innen és túl, minden porta után négy karót és két szekér vesszőt rendelt a megye.27 Feltételezhetjük azonban, hogy a szállítási nehézségek miatt Egerszeg környékéről jóval több fa került a várba, mint a távolabbi területekről.

E korból ismerjük már a pózvai erdőt (1598), melyben a fakivágástól tiltották Egerszeg lakóit.281544-ben az egerszegi Dobraguzth nevű erdőt említik, ahonnan elraboltak egy hízott ökröt egy jobbágytól. 1688-ban a kanizsai olajbég levelében 20 karót kért a Besenyőiektől.

24Bilkei Irén - Turbuly Éva: Zala vármegye közgyűlési jegyzőkönyveink regesztái 1555-1711.1. köt. (Zalai Gyűjtemény 29.) Zalaegerszeg, 1989. 41. p.

25 Lásd kötetünkben Vándor László írását.

26 ZML Kézirattára. Zala megye helytörténeti lexikonjának adatgyűjtése. Gépelt kézirat. (A továbbiakban: Helytörténeti lexikon.) Egerszeg. Rátky György kapitány és Ergelius püspök egyezsége.

27 Bilkei Irén - Turbuly Éva 14. p.

28 Bilkei Irén - Turbuly Éva 92. p.

240