Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből - Zalai gyűjtemény 61. (Zalaegerszeg, 2006)
Béres Katalin: Zalaegerszeg művelődési viszonyai az I. világháborút követő évtizedben
A Társaság azonban az alapszabályban megfogalmazott szép tervek ellenére - néhány városi ünnepség és a már említett Magyar Könyvhét megrendezésén túl - nem végzett tényleges munkát. Ennek okát a tagok az elnök, Czobor Mátyás személyében látták, ő ugyanis állandó elfoglaltságai közepette nem ért rá működtetni a Társaságot, nélküle pedig döntés nem születhetett.56 Oka lehetett a működésképtelenségnek az is, hogy a társaság sokféle irányzatot, érdekeltséget tömörített magában, ami lehetetlenné tette a közös cselekvést, úgyhogy 1929-ben már a feloszlatása is felmerült. A Rákosi Viktor Társaság a városi elit művelődésének színhelye kívánt lenni, míg az úgynevezett „alsó néposztályok" iskolán kívüli művelésének feladatát 1924-ig a háború előttről örökölt szabadoktatási bizottság, 1924-től az Iskolán Kívüli Népművelési Bizottság látta el. A korabeli népművelői tevékenység legfőbb formái az ún. liceális - ismeretterjesztő - előadások voltak. Évenként késő ősztől tavaszig - november közepétől áprilisig - hetente egy alkalommal, rendszerint vasárnap tartották az előadásokat. Mivel az előadók többségét az állami főgimnázium tanárai tették ki, az ő szakterületük, érdeklődési körük határozta meg az előadások témáját. Az 1921-22-es sorozatban Schuszter Oszkár magyarlatin szakos tanár Eötvös Józsefről,57 Gőbel Árpád, mint rajzszakos Gyakorlati esztétika vagy esztétika a gyakorlatban címmel a divatról, szépségápolásról, lak- berendezésről beszélt.58 Az 1923-24-es évben többek között Péterffy Béla, Marton Boldizsár, Thuczy János szerepelt az előadók névsorában. A történelmi, irodalmi és művészeti témákat időnként társadalmi problémákról szóló, hit és erkölcsi kérdéseket boncoló előadások színesítették. Az előbbire példa Formayer Kamilla nővérnek, a budapesti Szociális Misszió Szövetség tagjának értekezése a Nő társadalmi munkateréről,59 az utóbbira a Hit és erkölcs című előadás, melyet Pehm József plébános tartott.60 Klébelsberg Kunó vallás és közoktatásügyi miniszter is értékelte a város értelmiségének a népművelésben való közreműködését: 1923-ban többek között Pehm József plébánosnak, Borbély György tanárnak, Bődy Zoltán alispánnak és Marton Boldizsárnak „az iskolán kívüli népművelés terén kifejtett buzgó és eredményes munkásságáért" elismerését és köszönetét fejezte ki.61 1924 őszétől a városi iskolán kívüli népművelési bizottság szervezte az újabb előadássorozatokat, most már inkább „a gyakorlati tudományos tárgyakra" helyezve a hangsúlyt, amelyet „egy-egy költői téma színesít".62 A bizottság azonban nem 86 Megalakulhat-e végre a ... In: Zalavármegye 1928. máj. 6. 2. p. 57 Schuszter Oszkár előadása. In: Zalavármegye 1922. márc. 5. 5. p. 58 Szép a mindennapi életben. In: Zalavármegye 1922. márc. 12. 2. p. 59 Liceális előadás. In: ZMÚ 1923. dec. 2. 3. p. 60 Liceális előadás. In: ZMÚ 1924. jan. 22. 3. p. 61 Miniszteri elismerés a népművelési ügy támogatóinak. In: ZMÚ 1923. nov. 18. 3. p. 62 Az Iskolán kívüli közművelődési előadások. In: Zalavármegye 1924. dec. 28. 2. p. 205
