Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből - Zalai gyűjtemény 61. (Zalaegerszeg, 2006)
Béres Katalin: Zalaegerszeg művelődési viszonyai az I. világháborút követő évtizedben
működhetett elég hatékonyan, mert az általa szervezett liceális előadásokat 1927 januárjában - érdeklődés híján - be kellett szüntetni.63 Valószínűleg a városi bizottságot is felszámolták, mert az 1927-28-as előadás sorozatot már Zalavármegye Iskolán Kívüli Népművelési Bizottsága szervezte, nem is egy, hanem két párhuzamosan futó, de különböző témájú szériával. Az egyiket a Vármegyeháza nagytermében rendezték, a másikat a Katolikus Legényegylet helyiségében. A vármegyeházán többek között Gőbel Árpád előadásában művészeti kérdésekről, Kray István báró, országgyűlési képviselőtől a modem társadalmi problémákról, Fekete Károly református lelkésztől Ady magyarságáról, Izsák Gyula polgári iskolai tanártól a növényvilág életéről hallhattak előadásokat, a Katolikus Legényegyletben pedig a szobanövények kezeléséről és betegségeiről, a gyümölcsfák neveléséről, az ipar fejlődéséről, vagy a magyar rendőrség történetéről beszéltek a meghívott előadók.64 A szervezők, hogy a telt házat biztosítsák, és a folyamatos érdeklődést fenntartsák, minden alkalommal színes műsorral kötötték egybe az előadásokat, versekkel, dalokkal, rövid jelenetekkel, hangszerszólókkal, de alkalmanként cigányzenekarok felléptetésével színesítették a liceális előadások monotóniáját. Ezek az alkalmak egyúttal fellépési lehetőséget is jelentettek a városban működő iskolai és felnőtt kórusoknak, a helyi előadóművészeknek, zenekaroknak.65 Az 1927-28-as előadássorozat fényes sikere ellenére a következő szezon sorozatát már nem sikerült megszervezni. „ Úgy beszélik, hogy emberi gyarlóságok zsarnoksága hatalmasodott el azon az idealizmuson, amelynek égő lelkesedése adja a mozgatóerőt minden népműveléshez. A vezető emberek nem értenek egyet, ahelyett, hogy kölcsönös segítő kézzel nyúlnának a magasztos ügy hóna alá" - írta Pesthy Pál a Zalamegyei Újságban.66 A problémát a helyszín hiánya okozta. A népművelési bizottság a polgári leányiskola tornatermében szerette volna megrendezni az előadássorozatot, az iskola viszont rongálásra és a parketta túlzott igénybevételére hivatkozva megtagadta a terem rendelkezésre bocsátását. A kisstílű vita miatt elmaradt a téli hónapok „szellemi tápláléka". Mindössze egy összejövetelre került sor a vármegyeház nagytermében; 1928. november 4-én Holüb József történész professzor tartott előadást A zalai monográfia műhelyéből címmel.67 Az évtized utolsó előadási évada sem hozott változást, hiába írt az illetékeseknek figyelmeztető vezércikket a Zalavármegye: „Minden városban, sőt most már minden legutolsó kisfaluban is összeállítanak bizonyos téli szellemi étlapot [...]. Ismeret- terjesztő, szórakoztató előadásokra készülnek mindenfelé [...], hogy mire az őszi munkák befejeződnek, s az időjárás négy fal közé zárja az embert, legyen, ami szórakozást, szellemi 63 A népművelés újjászervezése Zalaegerszegen. In: Zalavármegye 1927. jan. 9. 3. p. 64 Ld. a Zalavármegye 1928. jan. 22., febr. 5., febr. 12., febr. 19., febr. 26., márc. ll.,ápr. 22., és ápr. 29-i számát. 65 Uo. “Pesthy Pál: Szemle. In: ZMÚ1928. nov. 17.1. p. 67 Pécsi egyetemi tanár előadása Zalaegerszegen. In: ZMÚ 1928. okt. 26.5. p. 206
