Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből - Zalai gyűjtemény 61. (Zalaegerszeg, 2006)

Béres Katalin: Zalaegerszeg művelődési viszonyai az I. világháborút követő évtizedben

gyei Újság tudósítója.34 A rendezvény lebonyolítása előtt 900 plakátot és meghívót nyomtattak és ragasztottak ki vármegye szerte. Ez volt az első teljes megyére kiterjesztett propagandakampány.35 A 15 különböző színvonalú kórus, köztük földműves és munkás dalárdák, a nagykanizsai Zrínyi Irodalmi és Művészeti Kör kórusa, vagy a fehér egyenruhában virító egerszegi Egyházi Ének- és Zeneegyesület kórusa részvételével lezajlott versenyt a MOVE pályán rendezték, ahol a játéktér közepén felállított, ponyvával fedett emelvényen léptek fel az énekesek.36 Háromtagú, neves pécsi, szombathelyi és budapesti karnagyokból álló zsűri bírálta el a négy különböző csoportban - nehezebb dalcsoport, nehéz vegyeskari mű- dalcsoport, nehéz népdalcsoport, könnyebb dalcsoport vagy szabadon választott darab37 - bemutatott produkciókat. A versenyen nagy tömeg gyűlt össze, akik nem igen értékelték a többszólamú versenydarabot, Hollós Kornél: Találkozás című művét, „amely a disszonanciák összehangzásának művészete, kevés benne a fülbemászó dallamosság",38 nagyobb sikerük volt a szabadon választott daloknak, különösen az új stílusú népdaloknak, valamint nótáknak. A zsűri a nehéz vegyeskari műdal kategóriában a zalaegerszegi zeneegyesület kórusának ítélte az első díjat, míg a nehezebb népdalcsokor kategóriában az alsópáhoki dalárda vitte el a pálmát. A közönség egy csoportja nem értett egyet a bírák döntésével, s ezt hangosan jelezte. így volt ezzel a kórusok egy része is, akik a Vármegyei Dalosszövetségnél tettek panaszt. Az eredmények megsemmisítését követelték, nehéz helyzetbe hozva ezzel a szövetség vezetését, akik nem merték a szaktekintélyekből álló zsűri ítéletét megváltoztatni. Végül az egyet nem értők kiváltak a Dalosszövetségből.39

A színjátszás és éneklés mellett az aktív művelődés következő formája az olvasás volt, Zalaegerszeg közönségének azonban az 1920-as években nem állt rendelkezésére közkönyvtár. Az I. világháború előtt, 1912-ben volt ugyan kísérlet egy városi nyilvános könyvtár megteremtésére; Pásztor Imre főgimnáziumi tanár az általa szervezett Munkásgimnázium könyvtárát ajánlotta fel a város használatára. Ehhez Wlassics Gyulától, a Múzeumok és Könyvtárak Országos Szövetsége elnökétől kapott anyagi és erkölcsi támogatást, azonban a háború alatt a gyűjtemény szétszóródott, elveszett.

1928-ban a vármegye próbálkozott nyilvános könyvtár létrehozásával, a Zala- vármegye tudósítása szerint a levéltár épületében szándékoztak elhelyezi a 4000 kötetes állományt, amelynek java része már rendezett állapotban volt. A könyv34 A magyar dal zalai ünnepe. In: ZMÚ1926. jún.6.1. p.

35Napi hírek. In: ZMÚ 1926. máj. 6. 2. p.

36 Eredetileg az épülő ferences templomot jelölték ki a találkozó színhelyéül, de a frissen bevakolt, ki nem száradt falak miatt hideg, nyirkos épület alkalmatlan volt még az esemény lebonyolítására.

37 A magyar dal harmadik zalai ünnepe. In: ZMU1926. jún. 13.1. p.

38 A dalosverseny. In: ZMÚ 1926. jún. 23.

39 A Zalamegyei dalosszövetség „nevében" semmisnek jelentették ki a zalaegerszegi dalosversenyt. In: ZMÚ 1926. jún. 26.1. p.

201