Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből - Zalai gyűjtemény 61. (Zalaegerszeg, 2006)

Béres Katalin: Zalaegerszeg művelődési viszonyai az I. világháborút követő évtizedben

tári bizottság adományozásra buzdító felhívásokat adott ki. 1929 elején tervezték a megnyitását,40azonban a szándék ellenére a közgyűjtemény mégsem valósult meg.

Zalaegerszeg olvasni vágyó rétege közkönyvtár hiányában sem maradt olvasnivaló nélkül. Saját könyvgyűjteményeiken kívül a már említett egyletek, körök és a magánszemélyek által fenntartott kölcsönkönyvtárakból szerezhették be az olvasnivalót. Legnagyobb könyvtárral az egerszegi Casinó rendelkezett. 1926-ban nyomtatásban kiadott könyvtári jegyzékének tanúsága szerint a 2470 tétel könyvet hat csoportba rendezve tárták az olvasók elé. Az első csoportba a szótárak, lexikonok, a másodikba a földrajzi, történelmi, politikai tárgyú könyvek, valamint az emlékiratok tartoztak, összesen: 234 tétel. A harmadik csoportba a költemények, színművek mindösszesen 66 tétele, a negyedikbe a természettudományi témájú művek, útleírások, vadászrajzok 237, az ötödikbe a folyóiratok, a hatodikba pedig a regények, beszélyek kerültek 1930 művel.41 Ez utóbbiak között a magyar klasszikusok, Jókai, Mikszáth művei képviseltették elsősorban magukat, de a kortárs irodalom alkotásai, Krúdy, Móricz, Kosztolányi és Herczeg Ferenc regényei is megjelentek a könyvtár polcain. A Casinóba járó városi elit hét újságot és folyóiratot lapozgathatott: a Budapesti Szemlét, az Életet, a Herczeg Ferenc szerkesztette Új időket, a Tormay Cecil által kiadott Napkeletet, a Képes Krónikát, a Fliegende Blättert és egy francia újságot.42 A folyóiratok mindegyike konzervatív ízlésű és szellemű volt.

Az Iparoskor, akárcsak a műkedvelő színjátszásban és a dalolásban, az olvasás népszerűsítése terén is élen járt, mintegy 3000 kötetes könyvtárral állt tagjai rendelkezésére. 1922-ben, a súlyos anyagi körülmények közepette, 10 ezer koronát költöttek arra, hogy beszerezzék Jókai összes műveinek 110 kötetes kiadását.43

Tagjai számára működtetett még kölcsönkönyvtárat a Zalaegerszegi Kereskedő Ifjak Önképző Egylete, a Katolikus Kör, a Teke egyesület, a Levente Egyesület, a Katolikus Legényegylet, az Iparos Ifjak Önképző és Betegsegélyező Egyesülete, ezek azonban kisebb, jobbára 800 - 1000 kötetes könyvtárak voltak.44

Az iskolai könyvtárak közül a reálgimnázium könyvtára a város, de talán az egész vármegye legnagyobb, legszínvonalasabb könyvgyűjteményeként működött, ahol külön könyvtár szolgálta diákok és külön a pedagógusok tanulását, művelődését.45

* A vármegyei nyilvános közkönyvtár. In: Zalavármegye 1928. okt. 14. 3. p.

41 A zalaegerszegi Casino könyvtárának jegyzéke. Zalaegerszeg, 1926. 64 p.

42 Uo. 16. p.

43 Az Iparoskör könyvtára. In: Zalavármegye 1922. márc. 12. 6. p.

“Öry József: Zalaegerszeg város könyvtári története. Bölcsészdoktori disszertáció. (Kézirat.) 1976. 62-75. p.

45 Soósné Martinka Éva: A könyveknek (s a könyvtáraknak) megvan a maguk sorsa. In: Emlékkönyv a Zrínyi Miklós Gimnázium fennállásának 100. évfordulójára 1896-1996. Zalaegerszeg, 1996. 89-92. p.

202