Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből - Zalai gyűjtemény 61. (Zalaegerszeg, 2006)

Béres Katalin: Zalaegerszeg művelődési viszonyai az I. világháborút követő évtizedben

gármester, az egyesület alelnöke is.27 Erről a fellépésükről filmfelvétel készült, amelyet 1930. január 15-én kisebb ünnepség keretében vetítettek le a város lakóinak.28 Még egy jelentős sikert tudhatott magáénak az énekkar: 1929 szeptemberében a Rádió liceális előadás sorozatában Fára József, a vármegye levéltárnoka tartott előadást a Göcsejről és a Balaton felvidékről. A műsort a vegyeskar élő, egyenes adásban - ekkor még csak ilyenek voltak! - zalai vonatkozású dalokkal színesítette.29

A város vezetése - értékelve a kórus teljesítményét, s azt, hogy „a város közönségének dicsőséget és hírnevet szerzett" - időről-időre anyagi támogatást nyújtott az Ének- és Zeneegyesületnek, elsősorban az utazások költségeihez járulva hozzá.30 1924. november elsejétől az Egyházi Ének- és Zeneegyesület a Katolikus házban zeneiskolát indított, ahol vonós és fúvós hangszerekre, ének és zeneelméletre tanították az érdeklődőket.31 Erre való tekintettel a képviselőtestület évi 5 millió korona szubvenciót szavazott meg, mondván, hogy „...az egyesület által létesített ingyenes zenetanfolyam egy régen nélkülözött kultúrintézményt, - egy zeneiskolát - pótol."32

A másik, nagy hagyományokkal rendelkező kórusa Zalaegerszegnek az 1910- es években alakult Daloskor volt, amely 1922-ben az Iparoskor égisze alatt Iparos dalárda néven alakult újjá. A kultúra ápolásában és a művelődés terjesztésében jeleskedő iparosok férfikara szintén szép sikereket tudhatott magáénak a különböző dalosversenyeken. Mellettük még a Katolikus Legényegylet dalárdája, a Zalaegerszegi Építőmunkások Dalkara, valamint az 1928-ban alakult MOVE Énekkara színesítette a kórusmozgalom palettáját. Mindegyikük, ez utóbbit kivéve, alkalmanként részesült a város anyagi támogatásában.33

1926-ban - az itt működő kórusok munkájának elismeréseként - Zalaegerszeg városa rendezhette a 3. megyei dalos találkozót. „Ünnepe lesz a versenynap egész Zalának. Zala minden tájának dalosai gyűlnek össze, bizonyságot téve arról, hogy Budapest közvetlen környékét leszámítva, nincs Csonkamagyarországnak még egy vidéke, ahol annyira fejlett, oly viruló lenne a dalkultúra, mint Zala földjén." - lelkesedett a Zalame27 Harmadik díjjal érkezett haza az Egyházi Ének- és Zeneegyesület a debreceni dalos versenyről. In: Zalavármegye 1929. júl. 3.1. p.

28 A magyar dal ünnepe Zalaegerszegen. In: Zalavármegye. 1930. jan. 16.1. p.

29 Egerszegiek a stúdióban. In: Zalavármegye. 1929. szept. 8. 5. p.

30 ZML Zalaegerszeg képv. test. jkv. 5252/1924. jkv. 96. sz. 183. p. Egymillió korona segélyben részesítette a város az egyesületet 1924-ben. A szegedi versenyen való részvétel költségeihez 500 pengővel járult hozzá. Lásd ZML Zalaegerszeg képv. test. jkv. 6560/1927. jkv. 181. sz. 348. p.

31 Zenetanfolyam. In: ZMÚ 1928. okt. 25. 5. p.

32 ZML Zalaegerszeg képv. test. jkv. 1580/1925. jkv. 24. sz. 63. p.

33 ZML Zalaegerszeg képv. test. jkv. 6563/1927. jkv. 182. sz. 350. p. a Daloskor támogatásáról, uo. 6523/1927. jkv. 183. sz. 351. p. az Építőmunkások dalárdájának támogatásáról, uo. 5252/1924. jkv. 96. sz. 183. p. a Katolikus Legényegylet dalárdájának támogatásáról.

200