Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből - Zalai gyűjtemény 61. (Zalaegerszeg, 2006)
Béres Katalin: Zalaegerszeg művelődési viszonyai az I. világháborút követő évtizedben
hivatása. "21 22 E hivatás teljesítésében korszakunkban négy nagyobb énekkar jeleskedett. Közülük a legjelentősebb a Pehm József apátplébános kezdeményezésére 1921-ben megszerveződött Egyházi Ének- és Zeneegyesület vegyeskara volt, amelyhez zenekar is csatlakozott. A kórus alapító tagjai között találjuk Czobor Mátyás polgármestert, dr. Brand Sándor vármegyei főjegyzőt, Udvardy Jenőt, a zalaegerszegi ügyvédi kamara elnökét, dr. Skublics Ödön járási főszolgabírót, Marton Boldizsár és Gőbel Árpád gimnáziumi tanárokat, valamint a közismert Pál és Indra divatáru kereskedőket is. Az egyesület alapszabályban rögzített célja „... az egyházi ének és zeneművészet ápolása, templomban énekes-zenés misék, valamint egyházi hangversenyek rendezése. Továbbá a lehetőség szerint a világi ének és zene művelése. ',22 A korabeli sajtó tudósításai alapján megállapítható, hogy nem elsősorban az egyházi szereplés, hanem inkább a világi ének és zene művelése jellemezte tevékenységüket. A templomban kezdetben csak a jeles ünnepeken, pl. az éjféli miséken vettek részt, 1925. március elsejétől pedig minden hónap első vasárnapján a Vá 12-es misék ünnepélyességét emelték.23 A 35 főből álló, 24 nő és 11 férfi alkotta, Németh József karnagy által vezetett kórus azonban állandó szereplője volt a városi ünnepségeknek, hol önállóan, hol pedig a többi kórussal együtt. Alkalmi fellépéseikkel színesítették a városka hétköznapjait: 1926 májusában pl. a tűzoltó torony teraszáról adtak szerenádot a város lakóinak. Az énekkarnak saját jelvénye is volt: egy lant, közepén kereszttel. Jelmondatának szövegét Marton Boldizsár írta, és a karnagy, Németh József zenésítette meg. Ezt a jelmondatot ugyanis énekelték. Műsorukon a klasszikusok - Haydn, Schubert - művein kívül kortárs zeneszerzők hazafias és irredenta tartalmú dalai és magyar népdalok szerepeltek. Az egyesület kebelében működő zenekar a város legszínvonalasabb zenekara volt. A Katolikus Ház nagytermében tartott közös hangversenyeiken többek között Beethoven Egmont nyitánya, Haydn Teremtés c. oratóriuma is szerepelt.24 A kórus kezdetektől részt vett a megyei dalosversenyeken, s a Dunántúli Dalosszövetség tagjaként a megyei és az országos megmérettetéseken is, rendszerint szép sikerrel. 1924-ben a Nagykanizsán rendezett vármegyei dalosversenyen 1. helyezést értek el.25 1927-ben részt vettek a szegedi országos versenyen,26 1929- ben pedig a debreceni versenyen a vegyeskari csoportban, ahol a kormányzó előtt énekeltek, 3. díjat szereztek. Debrecenbe elkísérte a kórust Czobor Mátyás pol21 Oravszky Rezső: Isten hozta vendégeinket. In: ZMÚ 1926. jún. 13. 3. p. 22 Zala Megyei Levéltár (ZML) Letétek. Vegyes egyedi iratok gyűjteményel346. sz. 23 Vasárnapi zenés mise. In: ZMÚ 1925. febr. 28. 3. p. 24 A Zalaegerszegi Egyházi Ének- és Zeneegyesület. In: ZMÚ 1923. dec. 2. 3. p. 25 N. Sz[abó] Gy[ula]: Serlegavató ünnepély a Katholikus Házban. In: ZMÚ 1924. szept. 3.1. p. 26 ZML Zalaegerszeg város tanácsának iratai. Képviselőtestületi jegyzőkönyvek, (a továbbiakban: Zalaegerszeg képv. test. jkv.) 1927. júl. 21. 6560/1927. jkv. 181. sz. 348-349. p., 6563/1927. jkv. 182. sz. 350-351. p„ 6523/1927. jkv. 183. sz. 351-352. p. 199
