Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből - Zalai gyűjtemény 61. (Zalaegerszeg, 2006)

Béres Katalin: Zalaegerszeg művelődési viszonyai az I. világháborút követő évtizedben

Legényegylet a Kölcsönkért feleség című vígjátékot adta elő,13 14 egy évvel később a Hölgykongregáció előadásában Weishoffer: Árpádházi Szent Erzsébet című 5 felvonásos művét tekinthették meg az érdeklődők. A korabeli tudósító szerint „A darab cselekménye kevés, de nekünk magyaroknak értékes, mert annak központjában történelmünk egyik legcsudásabb jelleme áll: a vallásos, hitében soha meg nem rendülő, a szegényeket istápoló, gyöngéd [...] Árpádházi Szent Erzsébet."u A MANSZ-tól kapott díszletek és a jelmezek lenyűgözők, a szerepértelmezés pedig kiváló volt.

Az egerszegi műkedvelő csoportok közül a legsikeresebb az Iparoskor gárdája volt. 1924-ban a Színházi Élet című folyóirat cikket és fényképeket közölt a Debrecenbe kéne menni című előadásukról,15 1927-ben pedig az Arany Bárány nagytermében - ahol egyébként a városba érkező hivatásos színtársulatok is játszottak - nagy érdeklődés mellett, óriási sikerrel mutatták be a Noszty fiú esete Tóth Marival című darabot.16 A műkedvelők által tartott előadások nemcsak a színjátszók szereplési vágyát, a közönség szórakozási igényét elégítették ki, hanem rendszerint jótékony célokra szervezték azokat. Az 1925-ös év farsangján 12 mulatságot rendeztek a városban, mindegyik programjában szerepelt műkedvelő előadás is. A összbevételt - 2.380.000 koronát - a diáknyomor enyhítésére fordították.17 A Szociális Misszió Társulat 1926-ban Hevesi Sándor: Elzevir című darabját mutatta be jótékony céllal,18 a 80. számú cserkészcsapat Csortos Gyula: Sylvio kapitány című irredenta darabjának bevételét felszereléseinek bővítésére fordította, a Levente Egyesület pedig zászlóalapja javára adta elő a Zrínyiek földjén című, szintén irredenta tartalmú darabot.19

A műkedvelő színjátszás mellett a különböző városi énekkarok nyújtottak lehetőséget a polgároknak arra, hogy aktív részesei lehessenek egy szellemi közösségnek, valamint önállóan vagy közreműködőként állandó résztvevői legyenek a megyeszékhely társadalmi és kulturális életének. Az 1920-as években jelentős dalos élet, színvonalas dalkultúra bontakozott ki, „...a dal nemes művészete Zalaegerszeg városában és az egész vármegyében nagyszerű virágzásnak indult."20 A kultúrpolitika által is támogatott dalkultúra az együtténeklés örömén és szórakoztató szerepén túl ideológiai feladatot is kapott. „... a nemzet gyászos korszakaiban a magyar ének volt egyik leghathatósabb eszköze nemcsak a magyar fájdalom kifejezésének, hanem a magyar életkedv, a magyar hazaszeretet, a magyar lelkesedés ébrentartásának, sőt felfokozásának is [...]. Most is így van! A magyar dalnak most is megvan a maga nagy

13 A Zalaegerszegi Katholikus Legényegylet... In: ZMÚ1922. máj. 10.4. p.

14 A Hölgykongregáció színielőadása. In: ZMÚ 1923. nov. 18. 3. p.

19 Zalaegerszegi műkedvelők a Színházi Életben. In: Zalavármegye 1924. ápr. 6. 2. p.

16 Műkedvelő előadás. In: Zalavármegye 1927. okt. 30. 3. p.

17 Tizenkét mulatság volt a farsangban. In: ZMÚ 1925. febr. 27. 3. p.

1!* Elzevir. In: ZMÚ 1926. jan. 19. 4. p.

19 Levente műkedvelő előadás. In: Zalavármegye 1927. dec. 25. 3. p.

20 A zalamegyei dalosverseny vasárnapi ünnepe. In: ZMÚ 1926. jún. 15.1. p.

198