Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből - Zalai gyűjtemény 61. (Zalaegerszeg, 2006)
Béres Katalin: Zalaegerszeg művelődési viszonyai az I. világháborút követő évtizedben
tály tagjai" az 1926-ban létrejött Zalaegerszegi Törekvés Sportegyletben tevékenykedhettek. Az ifjúság 21 éves korig kötelezően a Leventeegyesületben töltötte szabadidejét, a gimnázium tanulói a Zrínyi, a felsőkereskedelmisták a Bocskay, a polgári fiúiskolások a Deák Ferenc, az iparostanoncok és ifjúmunkások a Csány cserkészcsapat munkájában vehettek részt. A szociálisan érzékenyek az Országos Stefánia szövetség helyi fiókjában, vagy a Szociális Missziótársulatban tevékenykedtek. A jótékonykodni vágyók felekezeti alapon szerveződtek. Működött a városban katolikus és izraelita Karácsonyfa Egylet, Evangélikus és Református nőegylet, valamint több izraelita jótékony egylet is: a Chevra Kadisha, a Talmud Tóra, a Chanukka Egylet, a Kenyéregylet, stb. A felsoroltakon kívül társadalmi, hazafias egyesületek is tevékenykedtek, ilyen volt a középosztálybeli nőket összefogó keresztény és nemzeti világnézetű Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége (MANSZ) és a Magyar Nők Szentkorona Szövetségének helyi fiókja.9 A felsorolt szervezetek szinte mindegyike alapszabályban rögzített elsődleges feladatán túl kötelességének tartotta tagjai művelését, kultúrált szórakozásának biztosítását. Az Iparoskor pl. 1922-ben külön Irodalmi szakosztályt hozott létre, hogy „a Kör méltóképpen részt vehessen a magyar kultúra diadalra juttatásában",10 a MOVE Sport Egylet keretein belül pedig közművelődési szakosztály működött. A hagyományos szórakozási és művelődési formákon - műsoros estélyek, bálok, megemlékezések rendezésén - túl az 1920-as években széles körben elterjedt és nagy népszerűségre tett szert a műkedvelő színjátszás, amely a kultuszkormányzat teljes támogatását élvezte. Az iskolán kívüli népművelés „nem mellőzhető" eszközének, „a nemzeti kultúra és tiszta ízlés" fejlesztőjének tekintették,11 s nem elhanyagolható szerepe volt a revíziós gondolat széles körben történő terjesztésében és fenntartásában is. A kultuszminiszter, hogy ellenőrizze és kézben tartsa a mozgalmat, 1928-ban a MANSZ-t bízta meg a műkedvelők támogatásával. A MANSZ műkedvelő bizottsága válogatta ki - elsősorban tartalmi szempontból - az előadásra alkalmas darabokat, s azt lapjában, a Magyar asszonyban jegyzékben tette közzé. A MANSZ szervezte és közvetítette a darabok előadási jogát, és kölcsönzött jelmezeket is.12 Zalaegerszegen az évtized során szinte minden iskola, egylet, kör és szervezet rendezett műkedvelői színielőadásokat. A bemutatott művek az olcsó vígjátékoktól, a népszínműveken és vallásos témájú, erkölcsnemesítő szándékú műveken keresztül a magas kultúrát képviselő színművekig terjedt. 1922-ben a Katolikus 9Pesthy Pál 168-176. p., Bősze Sándor: Zala megye dualizmuskori egyesületi katasztere. In: Zalai történeti tanulmányok. (Zalai Gyűjtemény 42.) Zalaegerszeg, 1997.181-236. p. 10 Az Iparoskor választmányi ülése. In: Zala Megyei Újság (továbbiakban: ZMÚ) 1922. márc. 5. 5. p. 11 Nemzeti kultusz - tiszta ízlés. In: Zalavármegye 1928. ápr. 29. 7. p. 12 Uo. 197
