Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből - Zalai gyűjtemény 61. (Zalaegerszeg, 2006)
Béres Katalin: Zalaegerszeg művelődési viszonyai az I. világháborút követő évtizedben
Béres Katalin: ZALAEGERSZEG MŰVELŐDÉSI VISZONYAI AZ 1. VILÁGHÁBORÚT KÖVETŐ ÉVTIZEDBEN Az I. világháború után Zalaegerszeg 13 ezer főt alig meghaladó lélekszámú kisváros volt.1 Lakóinak 26 százaléka iparból élt, 15 százaléka őstermelő, 13,3 százaléka közszolgálatban dolgozó és szabadfoglalkozású értelmiségi volt, 8,4 százalék számára a kereskedelem és hitelélet, 7,7 százalék számára a közlekedés, 5,2 százalék számára a véderő nyújtott megélhetést. A maradék 24,3 százalékon a napszámosok, nyugdíjasok, tőkepénzesek (5,3 százalék), házicselédek és a 12,9 százalékkal szereplő egyéb kategória (valószínűleg ipari és építőipari munkások?) osztozott.2 A népesség iskolázottsági viszonyaira nincsenek statisztikai adataink, de ha a foglalkoztatási mutatókat vizsgáljuk, és összevetjük az egyes társadalmi rétegek által preferált iskolatípusokkal, akkor nagy valószínűséggel megállapíthatjuk, hogy a város társadalmának többsége elemi és polgári iskolai végzettséggel rendelkezett, s mintegy ötödé végzett gimnáziumot és szerzett egyetemi diplomát. Ezt alátámasztja a város iskolaszerkezete is. Korszakunkban két elemi népiskola, valamint az iparosok, kereskedők, nagygazdák és az alsó középosztály gyermekei számára „gyakorlati irányú, általános műveltséget adó" fiú- és leány polgári iskola működött a városban. (Ezen iskolatípus népszerűségét jelzi, hogy 1930-ban a Notre Dame zárdában megnyílt a harmadik, a katolikus polgári leányiskola is.) Mindezek mellett az alsó fokú szakoktatást nyújtó ipari- és kereskedő tanonciskolában, egy szakirányú végzettséget adó középiskolában, a felsőkereskedelmiben, valamint az állami főgimnáziumból 1924-től immár Deák Ferenc nevét viselő reálgimnáziummá alakult középiskolában3 tanulhattak a zalaegerszegi diákok, mindenekelőtt a fiúk; lányok még kis számban, s csak magántanulóként vettek részt a gimnáziumi képzésben.4 Felsőoktatást nyújtó intézmény nem működött a városban. A város polgárainak iskolai végzettsége alapvetően meghatározta műveltségüket, kulturális igényszintjüket. 1 Az 1920-as népszámlálás adatai szerint 13 239 fő élt itt. In: Az 1920. évi népszámlálás. 2. rész. Bp., 1925. (Magyar statisztikai közlemények 71. köt.) 72-73. p. 2Uo. 3Pesthy Pál: Zalaegerszeg múltja és jelene. Zalaegerszeg, 1931.122-131. p. 4 Lásd: Tablók könyve 1902-2003. Zrínyi Miklós Gimnázium Zalaegerszeg. Zalaegerszeg, év nélkül. 17-26. p. 195
