Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből - Zalai gyűjtemény 61. (Zalaegerszeg, 2006)

Bilkei Irén: Egerszeg a XIV-XVI. században

na a környező falvak jobbágyai. Jól ismert a középkori német mondás, amely szerint a városi levegő szabaddá tesz. Ha egy falusi jobbágy beszökött a városba, és ott egy évig és egy napig élt háborítatlanul, nem lehetett visszavinni földesurához. 1420-ban Kökényesmindszenti Torda Lukács panaszolta el, hogy Egerszeg bírája és polgárai nem hajlandók neki visszaküldeni az engedély és a földbér megfizetése nélkül odaköltözött jobbágyát, Benedeket.64 1483-ban viszont Akosházi Sárkány Péter megakadályozta, hogy Gébárt és Neszele nevű birtokairól két jobbágya Egerszegre költözzön.65

Egerszeg jelentőségét az oppidum jogállás kiváltságai és a vásártartási jog erősítették. Kubinyi András, a téma neves kutatója állapította meg, hogy a középkori Magyarország olyan területein, ahol hiányoztak az igazi, szabad királyi városok, a civitasok - ilyen volt a Délnyugat-Dunántúl -, a városi funkciókat az oppidum gyűjtőfogalommal elnevezett centrális helyek, piacközpontok látták el. Azért, hogy ezek az egymástól nagyon is különböző helyiségek összehasonlíthatók legyenek, kidolgozott egy tíz szempontból álló rendszert, amely alapján pontokkal rangsorolta a mezővárosokat. (A tíz szempont között bíráskodási, pénzügyi, egyházi, úthálózati, gazdasági tényezők is voltak, és külön figyelembe vette a településről az egyetemre járók számát.) Ne tévesszen meg bennünket, hogy Egerszeg ebben a rendszerben az adható maximális 60-ból mindössze 10-et kapott,66 mezővárosunk a késői középkorban városi funkciókat ellátó piacközpont volt, majd a Mohács utáni korszakban végvára adta a jelentőségét.

64 ZSO VII. köt. 340. p. nr. 1449.

65 ZO II. köt. 627-628. p. nr. 331.

66 Kubinyi András: Mezővárosok egy városmentes tájon. A középkori Délnyugat-Magyarország. In: A Tapolcai Városi Múzeum Közleményei 1. Tapolca, 1989. 319-335. p. E kérdésről újabban: Kubinyi András: Városhálózat a késő középkori Kárpát-medencében. In: Bártfától Pozsonyig. Városok a 13-17. században. (Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok 35.) Bp„ 2005. 9-36. p.

18