Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből - Zalai gyűjtemény 61. (Zalaegerszeg, 2006)

Vándor László: Újabb adatok az egerszegi várról és a városról a legutóbbi régészeti kutatások alapján

Vándor László:

ÚJABB ADATOK AZ EGERSZEGI VÁRRÓL ÉS A VÁROSRÓL A LEGUTÓBBI RÉGÉSZETI KUTATÁSOK ALAPJÁN

A zalaegerszegi várral és a középkori, koraújkori várossal kapcsolatos kisebb régészeti kutatásokról írt összegzésem 1997-ben jelent meg a Zalaegerszeg írásos említésének 750. évfordulójára kiadott, „Zalaegerszeg évszázadai" című, Kapiller Imre által szerkesztett kötetben.1 Ez a tanulmány szolgált alapjául annak az alaprajzi rekonstrukciónak, mely a Göcseji Múzeum 2000-ben nyílt állandó kiállításán látható. Alig négy hónappal a kiállítás megnyitását követően megindultak a város érintett területén az építési munkálatok, melyek ma is tartanak. Ezek során eddig hat újabb, a korábbiaknál lényegesen nagyobb területre kiterjedő kutatás történt, melyek ha fő vonásaiban nem is, de részleteiben jelentősen módosították ismereteinket. Az itt felvázolt kép a jelenleg is folyó munkák miatt több kérdésben továbbra is nyitott marad. Ha sor kerül a Piac térségének teljes átépítésére, a plébániatemplom előtti útszakasz rendezésére, s ha ezeket megelőzően lehetőséget kapunk nagyobb összefüggő területek régészeti feltárására, akkor a vár és a város nyugati felének topográfiáját alaposabban is megismerhetjük.

Mindenekelőtt azonban szükségesnek tartom, hogy röviden áttekintsük azokat az eddig feltárt írott forrásokat, melyek az egerszegi erődítményre vonatkozó adatokat tartalmazzák.

A vár és a városerődítés a források tükrében

A mohácsi vészt követő belháborúk időszakában a gersei Pethők csináltak egy rövid időre erődítményt az egerszegi templomból,2 ez azonban csak ideiglenes állapot volt, mert az 1554-es canonica visitatio-ban már szó sem esik róla.3 Az első konkrét adat a város megerődítéséről I. Ferdinánd 1546-ban kelt rendelkezése, aki azért teszi ezt az intézkedést, hogy ide helyezhesse a veszélyeztetett veszprémi káptalant.4 Bizonyosan ez az időszak az, amikor a mezőváros északi

1 Vándor László: Adatok Egerszeg középkori topográfiájához. In: Zalaegerszeg évszázadai. Várostörténeti tanulmányok. (Szerk. Kapiller Imre) Zalaegerszeg, 1997.99-132. p.

2 Zala Megyei Levéltár (ZML) A zalavári apátság hiteleshelyi levéltára. Fasc. 9. Nr. 516. (1542.?)

3 Pfeifer János: A veszprémi egyházmegye legrégibb egyházlátogatásai. Veszprém, 1947.11. p.

4 Simonffy Emil bevezető tanulmánya. In: Zalaegerszeg. Dokumentumok a város történetéből. (Szerk. Gyimesi Endre) Zalaegerszeg, 1985.12. p.

19