Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből - Zalai gyűjtemény 61. (Zalaegerszeg, 2006)
Paksy Zoltán: Kisvárosi elit Zalaegerszeg város virilisei 1873-1939
1873-85 1886-96 1897-1906 1907-16 1917-27 1929-39 Orvos 14 22 22 60 57 42 Tisztviselő 9 37 16 39 67 35 Ügyvéd 60 72 68 76 64 42 Vállalkozó 6 15 45 45 43 42 Összesen 191 370 340 420 526 323 6. táblázat: A zalaegerszegi virilisek foglalkozási megoszlása tíz éves csoportosításban (%) 1873-85 1886-96 1897-1906 1907-16 1917-27 1929-39 % Bankár 0,0 0,0 2,7 2,2 1,3 0,3 Egyéb értelmiségi 0,0 1,1 0,0 1,7 0,8 0,6 Földbirtokos 17,5 12,2 6,2 0,5 4,2 3,4 Háztulajdonos, magánzó 0,0 6,5 3,6 8,6 5,1 6,8 Intézmény 3,7 11,9 17,8 10,3 6,3 6,5 Iparos 3,7 3,8 0,9 1,4 4,6 8,4 Ismeretlen 4,2 2,4 1,5 1,0 0,0 0,0 Kereskedő 24,9 22,8 23,4 22,3 33,8 24,1 Orvos 7,4 6,0 6,5 14,4 10,8 13,0 Tisztviselő 4,8 10,0 4,7 9,4 12,7 10,8 Ügyvéd 31,7 19,5 20,1 18,2 12,2 13,0 Vállalkozó 3,2 4,1 13,3 10,8 8,2 13,0 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 A táblázatokból, elsősorban az arányszámok alakulásából több tendencia is leolvasható. Látható egyrészt a földbirtokosok számának folyamatos csökkenése, a korszak elején képviselt 17,5 százalékos arányuk az 1910-es évektől kezdve négy százalék alá süllyed. Ennek a jelenségnek a gazdasági folyamatokkal való magyarázata azonban csak részben lehetséges. A földbirtokosok 1907-1916 közötti mélypontjának az az oka, hogy ebben az időszakban elhunyt több, addig a listán rendszeresen feltűnő birtokos, haláluk után többük özvegye háztulajdonos megjelöléssel került a virilisek közé. (Ez a háztulajdonosok számának jelentős emelkedésén is látható.) Ugyanakkor az 1920-as évek elejétől kezdve egy új generáció jelent meg, a város paraszti származású nagygazdái, akik addig egyáltalán nem szerepeltek a legtöbbet adózók között. Itt feltétlenül felmerül a virilis listák tendenciózus összeállításának gyanúja, a korabeli keresztény-nemzeti ideológiának 179
