Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből - Zalai gyűjtemény 61. (Zalaegerszeg, 2006)

Paksy Zoltán: Kisvárosi elit Zalaegerszeg város virilisei 1873-1939

megfelelően. Ezt támasztja alá az a tény, hogy amikor a paraszti gazdálkodók megjelentek a virilisek között - 1923-ban - a listán a zsidó származású személyek száma jelentősen lecsökkent. Az 1920-as évek legelején a virilisek között ugyanis meglepően magas arányt mutattak a zsidóság képviselői, 1920-ban az 54 fős listán szereplő személyek 43 %-a, 1921-ben 46 %-a, 1922-ben pedig 53 %-a volt zsidó vallású vagy származású! (Ez a magyarázata egyébként annak is, hogy ebben az időszakban a kereskedők aránya megemelkedett.) 1923-ban ugyanakkor a zsidók aránya lecsökkent 31 %-ra. Bár a virilis listák manipulativ összeállítására nincs bizonyíték,17 nem kizárt, hogy a város vezetése a kormányzati célokkal összhangban, igyekezett a legnagyobb adózók jegyzékét a politikai elvárásoknak megfelelően alakítani.18

Korszaktól függetlenül, egyenletesen őrizték pozícióikat a legnagyobb számot kitevő kereskedők, az összes említés negyedét megközelítő arányban. Az egyetlen kiugró periódus az említett 1920-as évek legeleje, melynek nem tudjuk magyarázatát adni. Azt a feltevést, mely szerint ekkor jelentek meg a háborús időkben meggazdagodott kereskedők, el kell vetni, ugyanis 1920-ban csupán egyetlen új - egyébként nem zsidó - kereskedő látható a listán, a többi már régről ismert, az 1910-es években vagy régebben is jegyzett név.

Határozottan csökkenő tendenciát mutat az ügyvédek aránya is, s bár számuk nem csökken, a kezdeti idők 30 százalékot meghaladó aránya az 1910-es évekre 10 százalék körül stabilizálódik. Ez összefüggésben van azzal, hogy a 19. században sokat szereplő, gyakorlatilag minden évben listára vett nevek az 1920-as évekre egyetlen kivétellel (Árvay) eltűnnek (Czinder, Ruzsits, Hajik, Szigethy, Isoó), és a helyükre csak kisebb számban kerülnek az ügyvédi hivatás képviselői. Szemmel látható, hogy az 1920-as évektől generációváltás következett be a helyi ügyvédi társadalomban. Az újonnan megjelenők neve - sem családjukból bárkié - korábban nem szerepelt a virilisek között (Fülöp Jenő, Hollós Ferenc, Horváth Ferenc, Széli György, Takáts Dezső). Az új ügyvédgeneráció - részben nem is zalai származású, beköltözött tagjai - valószínűleg nehezebben tudták megszerezni a virilitás szükséges elemeit, vagyis az ügyvédi hivatás mellett más szükséges jövedelmi forrást, például egy értékesebb városi ingatlant, így kevesebb képviselőjük kerülhetett a legnagyobb adózók közé. Az 1930-as években legtöbbet szereplő Takáts Dezső például a Moson megyei Nezsiderből került 1916-ban Zalaegerszegre,

17 A legnagyobb adófizetők jegyzékének tendenciózus, antiszemita éllel való összeállítása történt Nagykőrösön is 1922-ben. Fekete István: Nagykőrös város virilis képviselői 1878-1943. In: Studia comitatensia 8. (Fejezetek Pest megye történetéből 2.) (Szerk. Ikvai Nándor) Szentendre, 1979.204-205. p.

18 A Bethlen-kormány az 1920-as években olyan közigazgatási reformban gondolkodott, amelynek egyik sarkpontját a zsidóság befolyásának és számarányának csökkentése képezte a legtöbb adót fizetők körében. Vö. Schweitzer Gábor: A virilizmus és a „zsidókérdés" az 1920-as évek törvényhatósági reformjainak tükrében. In: Az antiszemitizmus alakváltozatai. (Szerk. Paksy Zoltán) Zalaegerszeg, 2005. 59-105. p.

180