Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből - Zalai gyűjtemény 61. (Zalaegerszeg, 2006)

Foki Ibolya: Zalaegerszeg rendezett tanácsú várossá válása 1885-ben

pet vállalt az 1882-ben Zalaegerszegen tartott Országos Tűzoltó Közgyűlés előkészítésében és lebonyolításában. Az 1882. augusztus 11-től 15-ig tartott rendezvény, ahol Aradtól Fiúméig rengeteg tűzoltóegylet képviseltette magát, élénk visszhangot keltett Zalaegerszegen. A tűzoltók érkezésének hírére az egész város felbolydult, a nagyszámú vendégsereg többségét a polgárok saját házaikban szállásolták el.44 A hivatalos programhoz sok más rendezvény társult: tűzoltószerek kiállítása, oltási gyakorlat, díszmenet, tűzijáték, bál, kirándulás, tekeverseny, zászlókoszorúzás stb. A negyedik nap végén népünnepély és tombola zárta a találkozót. A szürke hétköznapok egyhangúsága rövid időre feloldódott. A leendő polgármester részvétele a szervezésben jelentősen hozzájárult a sikeres megrendezéshez. Bizonyítja ezt, hogy csapattársai utána fáklyászenét adtak a tiszteletére, egy év múlva pedig a Dunántúli Önkéntes Tűzoltóegyletek Kerületi Szövetsége alelnökévé választotta.45 Kovács Károly mindemellett tagja volt a helyi iskolaszéknek és betöltötte a Tekeegylet, valamint a Zalaegerszegi Iparos Ifjak Önképző és Betegsegélyző Egyesületének alelnöki tisztségét is.46 A fiatalok 1884. január 7-én, az egyesület tisztújítását követő napon szintén fáklyászenével ünnepelték alelnö- küket. Az ifjú generáció körében való népszerűségét bizonyítja, hogy egy év múlva már ő lett az egyesület elnöke.47 A Zala Vármegyei Gazdasági Egyesületbeli tagsága pedig a megye tekintélyesebb birtokosaival való kapcsolatát erősítette.48 A tűzoltóság mellett másik legfontosabb szívügyének a nehéz anyagi körülmények között élő családok gyermekeinek támogatását tekintette. 1882 karácsonyán arra tett javaslatot, hogy alakuljon egy egyesület, amely ezután minden karácsonykor ellátja ruhával és némi édességgel a szegénysorban élő zalaegerszegi gyermekeket.49 Az egyesületet 1883. január 7-én létre is hozták,50 és ezentúl év végén mindig megajándékozták a rászoruló kicsinyeket. Meg kell említeni, hogy az egyesület tevékenységében Kovács Károly felesége is aktív szerepet játszott.51

Mindebből látszik, hogy a leendő polgármester igazi társasági embernek volt mondható, aki mindig azt kereste, hogy hol teheti hasznossá magát a helyi közösség megsegítése érdekében. Politikai nézeteit illetően a Függetlenségi Párttal szimpatizált. Az 1884-es országgyűlési képviselő-választásokon ő is közreműködött a zalaegerszegi kerület jelölt állításában. A jelölt hosszas egyezkedés után Függetlenségi Párti programmal Farkas Dávid lett, akit aztán meg is választottak.

44Zalamegye 1882. június 25., 1882. augusztus 13., 1882. augusztus 20., 1882. augusztus 27.

45 Zalamegye 1882. szeptember 3., 1883. augusztus 26.

46ZML Zalaegerszeg Város Képviselő-testületének iratai. Jegyzőkönyvek, (a továbbiakban: Képv. test. jk.) 1881. január 29., Zalamegye 1883. május 20., 1884. január 13.

47 Zalamegye 1884. január 13., 1885. január 25.

4S Zalamegye 1885. április 5.

49 Zalamegye 1882. december 31., 1883. január 7.

50 Zalamegye 1883. január 14.

51 Lásd erre a fenti újság tudósításait az egyesület megalakulása körüli időszakból és azt követően.

158