Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből - Zalai gyűjtemény 61. (Zalaegerszeg, 2006)

Foki Ibolya: Zalaegerszeg rendezett tanácsú várossá válása 1885-ben

Az ő támogatásának azért lehet nagy jelentőséget tulajdonítani, mert a szomszéd Vas megyéből antiszemita programmal próbáltak az egerszegi választókerület Vas megyével határos községeiben befolyást szerezni.52 Tekintve az egy évvel korábban lezajlott zsidóellenes zavargásokat, Farkas Dávidnak a képviselőházba való bejuttatása az antiszemita nézetek ellen fellépők helyi táborát erősítette. S úgy tűnik, ebben Kovács Károlynak is lehetett némi szerepe.

A későbbi kutatások nyilván sok új adatot felszínre hoznak még Zalaegerszeg első választott polgármesterének 1885 előtti működését illetően, most azonban térjünk vissza 1884. augusztus 4-éhez, amikor a nagy népszerűségnek örvendő ügyvéd beterjesztette javaslatát a képviselő-testülethez Zalaegerszeg rendezett tanácsú várossá való átalakítása érdekében.

Ha a testület érdemben foglalkozni kívánt az üggyel, akkor mindenekelőtt az 1876. évi V. törvénycikk előírásait kellett figyelembe vennie. Eszerint nagyközség rendezett tanácsú várossá való átalakulásáról a belügyminiszter határoz. A kérvényt az illető megye törvényhatóságánál kell benyújtani. A folyamodók tartoznak bebizonyítani, hogy a változtatást a községi lakosok és birtokosok mindazon része kívánja, akik a község összes egyenes államadójának felénél nagyobb részét fizetik. Ezenkívül azt is igazolniuk kell, hogy az átszervezés folytán rájuk nehezedő kötelezettségek teljesítéséhez elégséges szellemi és anyagi erővel rendelkeznek. Ha minderről kellőképpen tanúskodnak, az átalakulást megtagadni nem lehet.53

Ebből következően még ugyanezen az ülésen egy 14 tagból álló bizottságot választottak kettős feladattal:

1. Mutassa ki, mennyi lenne a város kiadása a rendezett tanácsúvá való átalakulás után, és mennyi a különbség a meglévő közigazgatási kiadásokhoz képest. Mindezt vesse össze a város jövedelmével.

2. Gyűjtse össze az átalakítást kívánó adózó polgárok aláírásait.54

A hír mind magánkörökben, mind nyilvános helyeken hamarosan élénk beszélgetések tárgya lett. Felkeltette az érdeklődést, megmozgatta az addigi „állóvizet". „Városunk egy nagy kiterjedésű és szép múltú megyének székhelye lévén, illő, hogy százados tespedéséből ébredjen fel, s az újítások terére lépjen" - olvashatjuk a helyi újságban.55 Helytelen a város gazdálkodása, a pótadó egyre csak nő, de nagyon nehéz behajtani, így mindennek semmi hasznát nem látják a polgárok, hangzott a bírálat. De nem is lehet különösebben elvárni, hogy a tisztség52 Lásd erre a Zalamegye 1884. május - júniusi példányszámait.

531876. évi V. törvénycikk 39-40. §.

54 Zalamegye 1884. augusztus 10.; ZML Alisp. ir. 1887: 3686. sz.

55 Zalamegye 1884. augusztus 10.

159