Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből - Zalai gyűjtemény 61. (Zalaegerszeg, 2006)
Foki Ibolya: Zalaegerszeg rendezett tanácsú várossá válása 1885-ben
megcáfolta Kanizsa érveit,39 ugyanakkor tudta, hogy a veszély nem múlt el, a pallos ott lóg a feje fölött. A gazdasági potenciálját, társadalmi fejlettségét, földrajzi adottságait tekintve kétségtelen előnyben lévő Nagykanizsa bármikor felújíthatja törekvéseit, mint ahogy ezt később meg is tette.40 Az egerszegiek egyre inkább ráébredtek, hogy valamit tenniük kell, de azt is belátták, hogy gazdasági vonatkozásban soha nem lehetnek Kanizsa vetélytársai. Egerszegnek tehát a meglévő adottságai mellett kellett elérnie a megyeszékhelyi pozíció megtartását. Tisztában voltak vele, hogy ez csak tudatos városfejlesztéssel, esetlegesen újabb intézmények idetelepítésével, vagyis a város meglévő arculatának kidomborításával lehetséges. S a városnak külső megjelenésében is az itteni értelmiségi-hivatali elit elvárásaihoz kell igazodnia, a tágabb környezet számára is vonzóvá téve ezzel a települést. A felismerés nagyszerűsége tehát abban rejlett, hogy nem Kanizsával kell versenyre kelni, ez úgy is kilátástalan, hanem a hivatali elit itteni tömörüléséből, valamint az azt és a város vonzáskörzetébe tartozó falvakat kiszolgáló iparos- és vállalkozóréteg jelenlétéből származó adottságokra kell építeni, s az ebből származó előnyöket kihasználni. Az első lépés, amit a fentiek érdekében meg kellett tenni: a város kezébe adni saját sorsának irányítását, kikerülni a járási fennhatóság alól, nagyobb önállóságot biztosítani a tisztségviselőknek. Vagyis: nagyközségből rendezett tanácsú várossá válni! A kezdeményezés a helyi közéletben most már mindinkább hangadó szerepet betöltő értelmiségi körökből indult ki. Bizonyára nem véletlen, hogy egy köztük már jól ismert, népszerű ügyvéd, Kovács Károly volt a beterjesztője az 1884. augusztus 4-ei képviselő-testületi ülésen.41 Kovács Károly személye az 1860-as években tűnt fel Zalaegerszegen. Végzett ügyvédként került a városba, a jelenleg ismert adatok szerint 1839-ben született Kaposvárott.42 Nem volt különösebb vagyona, nevét néhány sikeresebb bűnügyi védelem tette ismertté.43 Nagyfokú közéleti érdeklődés és kiváló szervezőkészség jellemezte. Az 1860-as évek második felében már ott találjuk nevét a képviselő- testület tagjai között. A testület tevékenységébe aktívan bekapcsolódott, sokszor segítette a különböző feladatok elvégzésére kiküldött bizottságok munkáját. Később egyre több zalaegerszegi egyesületben tűnik fel a neve. Nagy népszerűséget szerzett magának, amikor a helyi tűzoltóegylet főparancsnokaként fontos szere39 Zalaegerszeg. Dokumentumok a város történetéből. (Szerk. Gyimesi Endre) Zalaegerszeg, 1985. 135-146. p. 40 Barbarits Lajos 1929. 94-97. p. 41 Zalamegye 1884. augusztus 10. Más adatok szerint ez a képviselő-testületi ülés 1884. augusztus 7- én volt: ZML Zala Vármegye Alispánjának iratai (a továbbiakban: Alisp. ir.) 1887: 3686. sz. Mivel a városi jegyzőkönyvek ez évből hiányoznak, a tényleges dátumot nem tudtuk megállapítani. 42 Zalai életrajzi kislexikon. 2. javított, bővített kiadás. Zalaegerszeg, 1997.125-126. p. 43 Degré Alajos 1970. 49. p. 157
