Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből - Zalai gyűjtemény 61. (Zalaegerszeg, 2006)
Megyeri Anna: A településkép változása, urbanizáció Zalaegerszegen 1826-1945 között
Az építészet uralkodó stílusa ekkor a historizáló eklektika, mely már az 1850- es évektől kezdve megjelent, majd egyre inkább tért hódított hazánkban. A történelmi formák gazdag tárházát alkalmazó stílust megihlette a gótika, melynek már a romantika is hódolt, a mór stílus, a reneszánsz és a barokk. A helyi és vidéki építészek e stílusok elemeit felhasználva tervezték eklektikus homlokzatú épületeiket. A századvégen épült gimnáziumok általában az olasz reneszánsz formavilágához kötődtek. Az eklektika túlburjánzása az 19-20. század fordulójára a funkciónak is megfelelő építészeti stílus megjelenésével valójában meghaladottá vált, de általánosan elterjedt maradt. Erre példa a Batthyány utca egyik mutatós, földszintes sarokháza,37 melyet Tivolt János városi képviselő terveztetett Moran- dini Tamással. Zalaegerszegen a szecesszió anyagi erő, s feltehetően az itt élők konzervatívabb ízlése miatt kevéssé hatott, csak néhány polgárház, bérház vakolatdíszein figyelhető meg e stílus, valamint a már 1912-ben tervezett,38 de csak 1924-ben felépült, Zsolnay-kerámiával díszített postapalotát sorolják a késői példák közé.39 A város határában épültek fel a gyártelepek; Zalaegerszegen a századforduló tájékán ez néhány téglagyárat,40 egy, a Faragó Béla tulajdonában lévő, és a város déli peremén, a vasútállomás közelében álló, úgynevezett magpergető gyárat jelentett. A Schützék birtokában lévő kékfestő gyár a mai Jákum utcába települt. Déli irányban, az egykori állatvásártér mögé került a kórház, a „duruzsoló" villanytelep a mai Petőfi utcában volt, a város szélére, a Zala partjára került a vágóhíd, a város és Óla határába, az északnyugati városszélre a laktanya, a legmesz- szebb, Pózva mellé az első világháború idején épült hadifogolytábor. Kovács Károly polgármesterségének egyik első, legjelentősebb vállalkozása a laktanya felépítése volt 1885-ben, a pápai 7. királyi honvéd huszárezred 2. osztályának százada számára.41 Ugyanekkor épült fel a városi kórház is, azon a telken, amelyet 1879-ben kapott a város a megyétől.421908-ban a kórházat 60 elmebeteg 37 Kölcsey Ferenc u. 27. 38 „A postaépületre nézve előnyös ajánlatot nyert a város." Dr. Korbai pogármester „jelentette [...], hogy a kereskedelemügyi kormány a pécsi postaigazgatóság útján hajlandó postaépületet csinálni [...]. A központba, a mostani posta helyén levő Rieger-féle telekre építi." Vö. Magyar Paizs 1912. február 29. 2. p 39 A posta megbízott építésze Benthaler Aladár volt. 40 Magyar Paizs 1912. március 21. 7. p. Az újságban az alábbi téglagyárakat sorolták fel: Grünbaum Ferencé az állomással szemben, Billisics József utóda, Kovács Ferencé az andráshidai út mentén, a Városi téglagyár (Bichler Dénes bérli) az Alsó Erdő mellett, Brüll Mór téglagyára az andráshidai úton. 41 Szállásukat, a lovak istállóit Hagymássy Gyula helyi műépítész tervei szerint Pick Flenrik vállalkozó építette Óla városrészben. 1889-ben már újabb kölcsönöket vettek fel, ismét építkeztek, hogy lehetővé tegyék azt, hogy egy egész osztály huszár állomásozhasson itt. A raktárt és fedett lovardát Pick Henrik és Gráner Géza vállalkozók építették. 42 Tervezője és kivitelezője Hagymássy Gyula építész. 128
