Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből - Zalai gyűjtemény 61. (Zalaegerszeg, 2006)
Megyeri Anna: A településkép változása, urbanizáció Zalaegerszegen 1826-1945 között
gi jellegű településen, ahol az urbanizáció folyamata mindaddig csigalassúsággal haladt.16 Ezt a vidéki városokra jellemző tempót - az Osztrák-Magyar Monarchia számunkra kedvezőtlen vámtarifái akadályozták a tőkés nagyipar fejlődését, s ezzel az urbánus településrendszer kialakulását - az épületekre és lakásokra vonatkozó adatok is mutatják. Kevés emeletes ház épült az országban, 1890-ben 66 ezer emeleti lakás van, ez az összes lakásoknak alig 2 %-a, s ezek több mint fele a fővárosban található.17 A kiegyezést követően hazánkban az egyik legfontosabb építészi feladat a politikai élet és közigazgatás színtereinek megteremtése volt.18 Elsőként a pénzügyigazgatóság számára építették fel a város bérházát Schadl János, a keszthelyi Gazdasági Akadémia tanárának terve alapján 1899-ben. 1891-ben bővíttették a megye székházát a Vármegyeház téren (ma Széchenyi tér).19 A törvényszéket új szárnnyal egészítették ki 1892-ben a mai Várkör utcában,201898-ban elkészült az új, kétemeletes városháza.21 1890-ben a Központi Elemi Iskola épülete az Arany Bárány vendéglő és a Polgári Fiúiskola udvarából kihasított területen épült fel. Az Allamépítészeti Hivatal a Kossuth utcában emeltetett emeletes székházat. Az 1887-ben a város és Hidasy Kornél szombathelyi püspök között létrejött, a regálé jog eladását tárgyaló szerződésnek a vásártartási és a helypénzszedési szabadalom átadásáról szóló fejezete szigorúan szabályozta a katolikus templom környékének használatát. Elrendelte, hogy a „kathjolikus] vallásnak szentegyháza körüli" térséget, „mely a legrégibb időkben temető volt", védjék a vásárok zajától. A szentegyház körüli „díszes" teret bekerítették, így elzárták a közforgalom elől. Kerítése, melyet a város gondozott, észak-dél irányban az egyemeletes barokk plébániáig nyúlt. Középtájon állott az 1810-ben felállított későbarokk Szentháromság szobor. 1897-re a városi panoráma díszeként magasodott a régen óhajtott gimnázium otthona.22 A huszadik század első évtizedében a templomépítés is új lendületet kapott. 1904-ben mór és román stílusjegyekkel eklektikus zsinagóga,23 1907-ben 16 Zalamegye 1894. augusztus 17.1. p. 17 Káli Csaba: Zalaegerszeg a századfordulón - a számok tükrében. In: Zalaegerszeg évszázadai. Várostörténeti tanulmányok. (Szerk. Kapiller Imre) Zalaegerszeg, 1997. 313. p. 18 Magyar Művészet 1890-1919. (Szerk. Németh Lajos) Bp., 1981. 63. p. 19 Tervezője Rauscher Miksa szombathelyi építész, aki az igényeknek megfelelő, visszafogott méretű, egyemeletes épületet tervezett. 20 Wagner Gyula tervezte. 21 Morandini Román és Morandini Tamás, az olasz származású építészpáros tervezte. Tervükkel és a munka kivitelezésével kivívták a város vezetőinek elismerését is. 22 A reneszánsz építészeti elemeket alkalmazó tervet Herczeg Zsigmond és Baumgartner Sándor, a kultuszminisztérium építészei tervezték, kivitelezője Morandini Tamás volt. 23 Tervezője Stern József. 124
