Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből - Zalai gyűjtemény 61. (Zalaegerszeg, 2006)

Megyeri Anna: A településkép változása, urbanizáció Zalaegerszegen 1826-1945 között

neogótikus evangélikus templom épült fel.24 Ekkorra már az újonnan kiépülő, szépülő Wlassics utcában, a zsinagógával szemben a Polgári Leányiskola épülete is magasodott.25 Ezeknek az új középületeknek, különösen a távolról feltűnő templomtornyoknak, magasabb épülettömböknek mindenkor reprezentatív szerepük volt a városkép alakításában.

A központba települtek a szállodák, kávéházak, a kisváros társadalmi életének fő helyszínei. Díszes nagytermeikben bálokat, színházi előadásokat tartottak, itt láthatták az első filmvetítéseket is. Feltehetően ebben az időszakban épült újjá, s kapta meg romantikus homlokzatát a zsidó hitközség tulajdonában lévő Zöldfa, később Korona szálló a Kazinczy téren.26 Közelében volt a Központi Kávéház, a Kaszaháza felé vezető út torkolatában, a Batthyány utcában ekkortájt építették emeletessé a Kummer Kávéházat, melyben cukrászda, az 1910-es évek elején mozi, az Apolló Mozgó is működött. 1894-ben felépült az Arany Bárány szálló, amely végre méltó elhelyezést biztosított a megyegyűlésre érkezőknek és az átutazóknak.27 Az intelligenciát összefogó társaskör és kaszinó ekkor e szállodákban, kávéházakban tartotta összejöveteleit. A kaszinó székházának ugyan elkészült a terve, de felépítésére tudtunkkal nem került sor.28

Ugyancsak a város központjához közel béreltek helyet, majd megerősödve, építkeztek a pénzintézetek. Az 1869-ben alapított Zala-Egerszegi Takarékpénztár 1889-90-ben emelte székházát a Batthyány utca torkolatában, abban a reményben, hogy a rangos épületben lévő különféle méretű, különböző igényeket kielégítő bérlakások jövedelme jelentős bevételt hoz a társaság számára.29 Az egykori Vármegyeház téren, a Kossuth Lajos utca elején áll a város egyik legmutatósabb építménye. A Zalamegyei Központi Takarékpénztár (ma Budapest Bank) székházának 1899-es építési dátuma csak a homlokzatáról olvasható le, tervezője, építője mindeddig ismeretlen.

24 Tervezője Gerei Ernő. Ekkor már a téren állott a csendőrlaktanya hatalmas tömbje.

25 Tervezője Sototka Péter városi építész, kivitelezője Morandini Tamás volt. Vö. Németh József: Eger- szegi örökség. Zalaegerszeg, 2001. 36. p.

“Megyeri Anna: A zalaegerszegi zsinagóga (ma hangverseny- és kiállítóterem) építéstörténete. In: Zalai Múzeum 13. Zalaegerszeg, 2004. 220-247. p. „A templomépítés ügye ismét pihent az 1894. évig, aminthogy a hitközség tulajdonát képező »Zöldfa szálló« átalakíttatása és megnagyobbíttatása újból jelentékeny terheket okozott a hitközségnek." A jegyzőkönyv szövegét értelmezve erre az építkezésre 1890 és 1894 között kerülhetett sor.

27 Tervezője Györgyi Lajos és Zuschmann János.

28 Morandini Román és Tamás (Nagykanizsa) építőmesterek vannak megbízva a zalaegerszegi kaszinó terveinek és költségvetésének elkészítésével. Vö. Vállalkozók Lapja XX. évf. Bp., 1899. márc. 5 6. p. A kaszinó a Deák térre és a sétatérre néző homlokzattal tervezték.

29 Első tervét Hencz Antal keszthelyi építész készítette, majd végső kialakítását Schadl Jánosra bízták. Ma, többszöri átalakítás után, a Göcseji Múzeum otthona.

125