Horváth Zita: Paraszti vallomások Zalában II. A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálata Zala megye egerszegi, lövői és muraközi járásában - Zalai gyűjtemény 60. (Zalaegerszeg, 2006)

Paraszti vallomások - Lövői járás

VI. Az mint az második kérdésben előlszámláltuk, azonkívül is semminémű adózást nem tettünk méltóságos uraságunknak, magunknak, úgy földesuraságunk- nak is négy marhával szoktunk szántani, földeinket pedig állandóssan bírjuk.

VII. Az urbáriumnak behozattatása előtt földesuraságunknak kilencedet nem adtunk, hanem tizedet hely- és irtásföldeinkbűl búzábúl, rosbúl és zabbúi adtunk, más földesuraságoknál pedig nem tudgyuk, hogy szokásban lett volna, egyéb adózást sem készpénzül, sem más egyébbűi méltóságos uraságunknak nem adtunk.

VIII. Ezen helységünkben puszta házhely nem találtatik.

IX. Mind örökös jobbágyoknak valluk magunkat.

1780. június 13.

Nemes Ferencz X Nemes Martony X Illés Ferencz X Horváth János X

Előttem: Szente Mihály alszolgabíró s. k. és Ferenczy Farkas esküdt s. k.

Boa György X Boa Ádám X Vojkovies János X

Boa Ferencz X Nemes János X Lapath Joseff X

200. LENDVABELSŐ

I. Urbáriumjok soha nem volt, hanem

II. régi szokás szerint közönségessen ők belsővárossi lakosok esztendőnként 50 forint árendát készpénzt, korcsmapénzt 6 forintot szoktak fizettni a méltóságos uraságnak. Ezenkívül aratásnak idejében az várhoz szükséges strázsák és levélhordó postákat adni, egyebet nem attak, sőt az dézmának adássátúl is mentessek voltak. Flatárjokban lévő szántó fölgyeinknek és réttyeiknek mindenkor szabad adása, vevésse közöttek szabad volt. Az, minthogy mindezeket mastani fejedelmi földesúr őhercegsége is, az mind itt sub numero 1-mo annectált hegyes resolutiobúl kiteccik, confirmálván ezen szerint adóznak, s szolgálnak.

III. Valamint már ad 2-dum bémondották, azon szerint tractáltattak.

IV. flatárjokban lévő szőleikbűl és nagyobrészint mesteremberek lévén, mesterségekből szoktak hasznot venni. Károkat pediglen az Mura és Lendva vize áradása tészen nékik szántó fölgyeikben és réttyeikben.

V. Öközöttök sohasem földek, sem rétek helyhez valók nem voltak, hanem mindazokat, valamiket bírtak és bírnak magok pénziken szoktak megszerezni. Fölgyeikben ki többet, ki kevessebbet szokott vettni, sarjút réttyeiken nem kaszálnak.

VI. Fölleb kitett mód szerint árendássok lévén, robotott nem szolgáltak.

290