Horváth Zita: Paraszti vallomások Zalában II. A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálata Zala megye egerszegi, lövői és muraközi járásában - Zalai gyűjtemény 60. (Zalaegerszeg, 2006)

Paraszti vallomások - Lövői járás

szerént mi is tractáltottunk, zártt conscriptiónak értelme szerént ki tizenöt forint árendát, ki tizenkettőt, s kevessebbet is még akkor életben lévő eleink fizettek, ezen adózásról contractus is volt, de hová lett, azt nem tudgyuk. Volt még más két rendbéli contractusunk is, egyik néhai báró Nagy Sigmond úrtól, másik pediglen méltóságos gróff Szécsenyi Ignácz akkori földesurunktól, mellyek B és C bötűk alat iderekesztetnek, ezen utolsó contractusban foglaltt szolgálo- tunkat és adózásunkat mindaddig folytattuk, méglen őfölsége kegyes rendeléséből 1768-dik esztendőben az urbárium bé nem hozattatott.

III. Amint már föllebb előlszámláltuk és az contractusokban megírva vannak, azokon kívül egyebet földesurainknak sem nem szolgáltunk, sem nem fizettünk, az akár helyes gazda volt, akár zsellér, ezen kötelesség pediglen hozattatott bé helységünkben, nem tudgyuk.

IV. Ami a£ haszonvételeket illeti:

1. Mintegy ötöd részre szántóföldeink, ha trágyával javítyuk, két vetőig tiszta búzát, rosot pedig állondóssan megnevelik.

2. Aminémű réteink házaink végiben vannak, azokon sarjót kaszálhatunk, marhát is hizlalhatunk véle.

3. Itatóhelyek is alkalmatossak találtatnak határunkban.

4. Tűzre való fa még ekkoráig megengedtetett határunkban pénz nélkül.

5. Makkoltatás, amidőn termése volt, tűrhető makbérben megengedtetett.

6. Gyümölcsös és veteményes kertünk kinek-kinek szükségéhez képest vagyon.

7. Morvát és Stáér országban járó úthoz közel lakván, gyakorta el szoktunk járni fórban, azzal szoktunk leginkább magunkon segétteni.

8. Malom vagyon határunkhoz közel kettő, mellyek minden üdőben elgyőznek bennünket őrlésben.

Ami a károkat illeti:

1. Szántó földeinknek nagyob része lapos helyeken feküsznek, rész szerént azért, hogy esős üdőben a víz megállya, rész szerén Nemesnépi és Kebelei patakoknak gyakorta való kiáradása veteményeinket haszonytalanokká teszik, egyébiránt is olly soványok, hogy ha nagy iparkodásunk által trágyával nem javíthatnánk, zabot és hajdinát alig nevelnék meg.

2. Réteinken töbnyire csak egyszer kaszálhatunk egyedül a soványság miát, ezen réteink is nemigen hasznossak, minthogy gyakorta az árvíz meg szokta rontani, némelly részei haszontalan sássat és seméket teremnek.

3. Piacunk, ahol mit eladhatnánk, közel nincsen, hanem szomszéd Stáer országban Regede és Grécz nevű városokban, ha szükségünkön kívül eladni valónk volna, folyóáron eladhatnánk, ahová is sok vám és harmincad miat nem örö- möst megyünk.

4. Vonyós és más marháinknak, amint néhai gróff Szécsenyi György földesurunkal meg lett contractusunk bizonéttya, nemcsak magunk határában, hanem Lékfai

267