Horváth Zita: Paraszti vallomások Zalában II. A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálata Zala megye egerszegi, lövői és muraközi járásában - Zalai gyűjtemény 60. (Zalaegerszeg, 2006)

Paraszti vallomások - Lövői járás

III. Eg}' qvarto heh’tűi három forintot fizettünk, azonföllül esztendőként hoszú útra három, négy, ott szekeret is attunk, s azt is négy marhával, és ha magunktól ki nem telhetet pénzen fizettünk.

IV. Szőlőhegyenk határunkban nem lévén, Szent Mihál naptól fogva karácsonyig korcsmáltattunk, de abúl kevés hasznot veszünk, fáészó erdőnk csekély, legel- tetőhelünk saván, leginkáb azon okból, hogy marháinknak jó itatóhelye nincsen, de még magunknak sincsen forrásvizenk.

V. Még edig közülünk ki volt egész vagy fertálheles nem tudtuk, következésképpen azt sem tudhattuk, ki hány hold földet vág)' rétet bírt maga heléhez, mind- azáltal azt tartottuk egy holdnak, melyben két s harmadfél posonyi mérő mag ment, réteink szározzak és soványak lévén, sarjút rajtok nem kaszálhotunk.

VI. Árendások lévén, hetenként nem robotoltunk ugyan, hanem ennyihány esztendőtűi fogva három s négynapi aratásra és kaszálásra hajtattunk.

VII. Kilencedet még edig semmiféle termésbűi nem adtunk, nem is halottuk, hogy más uraságok által is vetetődött volna, az árendán föllül más adózást nem tettünk, s ajándékot sem adtunk.

VIII. Helségünkben egy puszta házhely sincsen.

IX. Szabadosokon kívül, valamint előbb árendások voltunk, továb is magunkat árendás jobbágyoknak tartyuk.

1768. május 3.

Előttem: Sidi Pál alszolgabíró s. k. és Büki János esküdt s. k.

173. HERNYÉK II.

I. Míglen őfölsége kegyelmes rendelésébűl bé nem hozatott, urbáriumunk nem volt az mi tudományunkra.

II. Contractusunk sem volt soha is más, az ide sub A B. béadott fölséges kamarától, s azután az méltóságos uraság részirűl adott levelinkén kívül, mellyeknek értelmek szerint emlékezetünkre mindenkor mind helyes gazdák, mind zsellérek készpénzül árendát fizettünk.

III. Árendások lévén, fizettünk minden fertályhelyrűl 3 forint ennyehány garasokat, a zsellérek pedig régenten 5 s 10 garasokat, utób pedig leginkáb Palles Ignácz uram tisztartóságátúl fogva földgyeinkhez és réttyeinkhez képest egy-két forintokat, némellikünk pedig 3 forint fizetésre is közel föllvétettünk. Ezenkívül kaszálásra, szénagyűjtésre és aratásra is hajtattunk, mégis Miskéigh, Kűszegigh, Sopronyigh, gabona és bor alá szekereket is attunk midőn kívántatott, és meg- szóllíttattunk. Mely szokás egész az mostani urbáriomnak behozásáig minden252