Horváth Zita: Paraszti vallomások Zalában II. A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálata Zala megye egerszegi, lövői és muraközi járásában - Zalai gyűjtemény 60. (Zalaegerszeg, 2006)

Paraszti vallomások - Lövői járás

kor közöttünk volt, először ez mikor és mi módon hozatott be, nem emlékezünk reá.

IV. Hasznot vessünk:

1. Falunkhoz közelebb lévő némely hold földeinkből, mert midőn megtrágyázzuk, s két búzát belűlök kiveszünk, azokbúl két három esztendőkön jobb rosot nyerünk.

2. Ámbár sovány, de marháinknak mostani számához képest határunkban elegendő legeltetűnkbűl.

3. Határunkban közel pénz nélkül tűzre való fáészásunkbúl.

4. Szent Mihály naptúl fogva karácsonyig való korcsmáltatásunkbúl 3, 4 forintokat nyervén.

Fogyatkozások és károk találtotnak helységünkben s határunkban:

1. Nagyobb része szántóföldeinknek igen sován és sárga agyagból álló, mellyeket ámbár csak minden második esztendőben háromszor megszántván vetni szoktunk, mégis igen kevés és sovány jószágot teremnek. Hegyes és dombos voltokra nézve az záporessők vize által kimosattatnak és az trágyát sem tarthattyuk meg rajtok.

2. Réttyeink záporessők idejében sovány földeinkről lefolyó sáros vizek által ellön- tetnek, s rontatnak, mellyek másképpen is igen sován füvet szoktak teremni.

3. Ha valamit venni vagy adni akarunk, két s három mérföldnyire, s tovább is fáradnunk kölletik, s vámfizetéssel is terheltetünk.

4. Ámbár az méltóságos uraság épületre való fát ingyen ád is, azt külső továb lévő határokról hordanunk kölletik.

5. Sem forozásból, sem kézi munkából pénzt nem nyerhetünk.

6. Malmunk magunk határunkban nem lévén, féllnapi járóföldre köll hordanunk jószágunkat őrleni.

7. Sem folyó, sem forrásvíz határunkban nem lévén, télen-nyáron csak itatni való vizet is alig kapunk, némely nyáron pedig szárosság idejében külső határokra is hajtyuk marháinkat itatásra, s magunk is más határokról horgyuk innia való vizünket.

V. Minekelőtte az urbárium bé nem hozatott, soha fölgyeink, réttyeink meg nem lévén mérve, kinek több, kinek kevessebb szántófölgyeink s réttyeink valának, azért azoknak bizonyos számát sem tuttuk. Azt szoktuk mindazonáltal egy holdnak tartani, melyben két posonyi jószágot vetettünk. Sarjót réttyeinken sohasem kaszálunk, terméketlenségekre s soványságokra nézve, az egy Basikók réttyé- ben lévőkön kívül, de ott is igen ritka esztendőn és csak alig két, három terére valót az Alsó végeikben. Szántófölgyeink Telekvégi dűlőben, Akasztófánál, Kert véginél és Kis kapunál egy kévéssé jobbak, mivel azokat közeleb érvén épétgety- tyük. Többiről pedig általlyában soványak, és némellyek alig adgyák meg magunkat is. Helyfölgyeink, réttyeink állandóssak voltak mindenkor.

253