Zala követe, Pest képviselője. Deák Ferenc országgyűlési tevékenysége 1833-1873 - Zalai gyűjtemény 59. (Zalaegerszeg, 2004)
Erdmann Gyula: Deák az 1839-1840. évi országgyűlésen
és taktikusan szólt. Súlyos hibának minősítette a pásztorleveleket, de nem látott szándékos törvénysértést; feliratot javasolt, melyben az uralkodótól a pásztorlevelek visszavételének előírását és az 1790:26. te. hiánytalan betartatását kérjék a rendek. Az alsótábla sérelmi, kemény feliratot határozott el, nem fogadva el Deák enyhítő, feszültséget némileg oldó javaslatát. A feliratot a főrendek visszautasították, azt javasolva, hogy a vallási törvényjavaslatba kerüljön be a vegyes házasságoknál a vallásszabadság megóvása úgy, hogy az egyházak se érezzék magukat elveikben sértve. A törvényjavaslat így készült el. 21 pontban sikerült az alsó- és felsőtáblának megállapodnia, csak a katolikus vallásról a protestánsra való átmenet könnyítését vetették el a főrendek. A törvényjavaslat felment, ám Bécs az idő hiányára utalva nem szentesítette a törvényt, hanem azt ígérte, hogy az ügyeket rendezni fogja... A kormány tehát még a kibékülés napjaiban sem mondott le azon törvényellenes, az országgyűléseken mindig kifogásolt módszeréről, hogy törvényhozás helyett rendeletekkel igyekezett fontos ügyekben dönteni. Egyébként a főrendek jelezték az alsótáblának, hogy a katolikus egyházi rend nevében az esztergomi érsek ellent mondott a törvényjavaslatnak - s bár ezt Deákék a főrendi tábla egy kis része magánvéleménynek minősítették -, az uralkodó új érvet is kapott a törvényjavaslat feletti döntés elodázásához. A javaslat legfontosabb pontjai a reversalisok további követelését ill. kiadását tiltották, az áldás nélkül kötött vegyes házasságokat - a félreértések elkerülése végett - érvényesnek minősítették, a vegyes házasságok kötésére a férj vallásán lévő papokat hatalmazták fel. Törvény nem született, s így Deák csak kívánsággal, egyben üzenettel fordulhatott az illetékesekhez követjelentésében: fájdalmas lenne, ha a nagyváradi püspöki példa további követőkre találna s az izgatottság hazánkban is terjedne, mint történt az Európa több országában.82 Megjegyzendő, hogy ezen az országgyűlésen Deák nem kívánta a vallási ügy éles exponálását, lévén éppen elég gyújtóanyag politikai perekben. Igyekezett is a kérdés tárgyalásakor mérsékelt hangon képviselni a vallásszabadság érdekét és másokat is erre ösztönzött.83 A zsidók polgárosításánál nemes veretű liberális javaslatot készített az alsótábla, melyben a türelmi taxa eltörlését és a zsidók mindazon jogokkal való felruházását javasolták, mellyel az ország más adózó polgárai éltek.84 A főrendek a rendi javaslat jó részével egyetértettek, de fokozatosságot javasoltak, s egyelőre csak a türelmi taxát törölték volna el és biztosították volna a zsidók lakhatási szabadságát az országban (számos helyről ki voltak rekesztve) és pl. jobbágytelkek szabad birtoklását, céhekbe, stb. való felvehetőségüket. A rendek elfogadták, a törvényjavaslat feljutott Bécsbe, ott azonban csak a szabad lakhatást ismerték el 82 Csizmadia Andor: Deák Ferenc egyházpolitikája. In: Zalai Gyűjtemény 5.11. p. 83 MÓL Takáts 8293/c. 84 Irományok III. 182. sz., vő. Irományok IV. 291., 491. sz. (királyi válaszok), IV. 501. sz. (rendi reflexió). 69
