Zala követe, Pest képviselője. Deák Ferenc országgyűlési tevékenysége 1833-1873 - Zalai gyűjtemény 59. (Zalaegerszeg, 2004)
Erdmann Gyula: Deák az 1839-1840. évi országgyűlésen
- kivéve a bányavárosokat - s így ennyi lett csak a törvényben, a többi pontot „a jövendő törvényhozás gondoskodásának adtuk által" - közölte Deák. Elfogadta viszont mindkét tábla és Bécs is a Lánchíd létesítésére vonatkozó szerződést, melyet az 1836-ban az országgyűlésről kirendelt bizottság kötött báró Sina Györggyel. Az országgyűlési szabad (cenzúra nélküli) újság, és az ugyancsak cenzúra mentes alsótáblai kerületi napló ügye már 1832-36-ban terítéken volt, s Deák már akkor sem hagyott kétséget afelől, hogy a cenzúrát törvénytelennek, az ország- gyűlések által soha és sehol el nem fogadottnak tartotta. Része volt az 1836-ban elkészülő, de törvénnyé nem lett sajtótörvény-tervezet munkálataiban is. 1836-os követjelentését Deák társaival megjelentette, majd a nyomtatott jelentést felső rendeletre elkobozták. 1839-40-ben az alsótábla ismét felirati javaslatban szorgalmazta a szabad sajtó, az országgyűlési újság ill. a kerületi napló ügyét. A főrendek is, Bécs is ellenálltak, számukra létkérdés volt a cenzúra...85 A főrendek le is szögezték: nem kívánatos pártos újság, hiteles, szerkesztés-nélküli országgyűlési lap kellene; a cenzúrát ők - bizonyíték nélkül - törvényesnek tartották... Maguk a főrendek viszont, akik addig se jegyzőkönyvet, se naplót nem vezettek - 1840 februárjától vezetni kezdték naplójukat, igaz, a nádor által vezetett testületnél eleve adott volt a kormányzati felügyelet. Deák követjelentésében hosszan méltatta a szabad sajtó szerepét, fontosságát az információ átadásában, a közéleti szereplők felkészítésében, az egyes reformtárgyak megismertetésében. Fájdalommal kellett Deáknak beszámolnia nevelésügyi erőfeszítéseik sikertelenségéről. Már az előző országgyűlésen országos bizottságot szerettek volna kirendelni átfogó nevelésügyi törvényjavaslat kidolgozására, ám az uralkodó kijelentette, hogy e tárgy felségjog. Deákék ezt vitatták, és 1839-ben bizottságot küldtek ki utalva arra, hogy a felségjoggal Bécs 1836-39 közt nem élt, semmi pozitív elmozdulás nem történt. A bizottság a feszült légkörben csak az országgyűlés végére készült el munkájával s így Deák és társai eltették azt a következő ország- gyűlésre. Az elkészült tervezet a népnevelésről, a tanítóképzők és műegyetem felállításáról, a magyar nyelv terjesztéséről, reáliskolákról tett javaslatot.86 Országos bizottságot jelölt ki az országgyűlés a büntető törvénykönyv előkészítésére, tervezet kidolgozására. Ennek munkáját is a következő országgyűlés volt hivatott megtárgyalni. (A bizottság európai szinten is remek munkát végzett, s ebben Deák szerepe, munkája alapvető volt.)87 A városi kérdés is áldozatul esett az időhiánynak. A szabad királyi városok ezúttal is kérték egykori városonkénti szavazati jogukat, az alsótábla viszont erre 85 Révész T. Mihály: Deák Ferenc sajtópolitikája a reformkorban és a negyvennyolcas forradalom napjaiban. In: Jog 2003. 1. sz. 19. p., Irományok II. 101., 105., 119., 120. sz., III. 168., 213., 373. sz. 86 Irományok IV. 341. sz. 87 Varga. 70
