Zala követe, Pest képviselője. Deák Ferenc országgyűlési tevékenysége 1833-1873 - Zalai gyűjtemény 59. (Zalaegerszeg, 2004)
Erdmann Gyula: Deák az 1839-1840. évi országgyűlésen
Közben tovább folytak a követválasztások. Az ellenzék arra törekedett, hogy a politikai perek vádlottjaiból több országgyűlési követ legyen. A perben állók egyébként részt vettek a megyei közgyűléseken, mégpedig demonstratív és megkülönböztetett tisztelet közepette. Pest ügyében Ráday Gedeon még a követutasítást előkészítő bizottságban is helyet kapott. Végül egyedül őt sikerült a vádlottak közül követté választani. A többieket a kormányzati offenzíva legyűrte. Sedlnitzky rendőrminiszter áprilisban már jelezte, hogy Ráday ügyében az oppo- zíció „egyesülési pontot" kíván csinálni.38 József nádor már március végén jelentette Bécsnek, hogy igyekszik Ráday megválasztását meggátolni. Ha nem sikerül, akkor mit tegyen? - kérdezte. Mailáth kancellár igen gyorsan válaszolt: minden erővel meg kell gátolni, hogy a királyi ügyész vádja alatt álló Ráday követ legyen, ha mégis bekövetkezne, akkor a király nevében tiltják meg pozsonyi megjelenését. Egyúttal arról is gondoskodtak, hogy Ráday mint gróf, azaz főrend ne kapjon meghívót a főrendi házba.39 Pest nem tágított és a május 4-i közgyűlés 1148:230 arányban Rádayt követté választotta Szentkirályi Móriccal egyetemben.40 Azonnal megszületett a királyi leirat: Ráday nem jelenhet meg az országgyűlésen, s ennek érdekében „megfelelő intézkedés történt".41 A megye adminisztrátora új választást rendelt el, ám május 25-én a közgyűlés leszögezte, hogy az uralkodó nem avatkozhat a szabad megyék választásába, mert felborul akkor a rendek és az uralkodó közti „súlyegyen". A megválasztás eltiltását jogsértésnek nyilvánították, egyben azonban - kerülve a még élesebb összecsapást - kijelentették, hogy az erőszaknak engedve, Rádayt nem küldik fel Pozsonyba. Az utasításba viszont belevették azt, hogy a másik követ, Szentkirályi az országgyűlésen azonnal javasolja az új sérelem minden más tárgy előtti orvoslásának követelését. E határozatot a többi megyének is megküldték.42 Deák rögtön megérezte: a Ráday ügy mentőöv a számára. A június 5-i kerületi ülésen vezérletével határozattá lett az, hogy míg a Ráday sérelem orvosolva nincs, Ráday el nem foglalja helyét az országgyűlésen, addig az alsótábla semmit sem terjeszt fel. A Ráday ügy, mint új sérelem, természetesen nem szerepelt a megyék utasításaiban, s így a követek autonóm módon szavazhattak és követhették Deák intencióit, jóllehet küldőik többnyire a prepozíciók tárgyalását kívánták s így az utasítások szelleme ellentétben állt a deáki taktikával. Itt Deák szava, tekintélye, és érveinek tisztasága volt a döntő. Kezdődhetett az obstrukció. Deákék húzták az időt, újabb és újabb üzenetekben kérték a Ráday ügy pártolását a főrendektől, természetesen hiába. Közben 38 MÓL Takáts 8220. Sedlnitzky levele az uralkodóhoz 1832. április 22. 39 MÓL Kancellária, Elnöki 1839/301., MÓL Takáts 8221/n. 40 MÓL Takáts 8221 /n. 41 MÓL Kancellária, Elnöki 1839/617. 42 Bártfai I. 111. p., MÓL Kancellária, Elnöki 1839/617. 54
