Zala követe, Pest képviselője. Deák Ferenc országgyűlési tevékenysége 1833-1873 - Zalai gyűjtemény 59. (Zalaegerszeg, 2004)
Erdmann Gyula: Deák az 1839-1840. évi országgyűlésen
környékező politikája Deák számára kellemetlen meglepetést okozott. Csak Pest, Zala és Csongrád kívánta, hogy a teljes jogorvoslat minden más tárgyalás feltétele legyen; Komárom, Borsod és Békés is teljes jogorvoslatot követeltek, de ezt már csak a tárgyalások során kialakuló törvényjavaslatok felterjesztése feltételeként szabták. A többi ellenzéki érzelmű megye már nem vállalta a kényszerítést, a nyílt politikai konfliktust. A mérsékelten ellenzéki megyék kisebb része kemény hangon részletezte a sérelmeket, és szorgalmazta a bírák büntetését, ám hozzátették: ha ez nem megy, akkor a sérelmeket ill. az egyéb törvényjavaslatokat egyszerre terjessze fel az országgyűlés. Más megyék eleve az együttes tárgyalás és együttes felterjesztés mellett álltak, ami a korábbi tapasztalatok szerint semmi garanciát nem jelentett a jogbiztosításban. Ismét mások csupán új felségsértési, hűtlenségé ill. a szólásszabadságot tárgyaló törvényeket akartak, ami már a jogvédelem feladását, a régi törvények alapján indított politikai perekben a vádak közvetett elismerését jelentette. Nógrád, Szatmár, Tolna és Nyitra pedig egy megoldást látott: kegyelmi kéréssel fordulni az uralkodóhoz. Torontál, Moson, Máramaros, Krassó és a Jász-Kun Kerület is új törvényeket indítványozott, de ezt a politikai vádlottakkal szembeni állásfoglalással indokolták. Mindez bizony nem kevesebbet jelentett, mint azt, hogy Deák követői a döntő kérdésben szinte vert seregként érkeztek Pozsonyba.35 Az említett árnyalatok mellett több köztes álláspont is megjelent, ezek azonban nem korrigálták az összképet.36 Temes, Arad, Baranya, Esztergom - ismerve az ellenzék előzetes terveit, tagadva az országgyűlési alsótábla kedvezményezési jogát, határozottan követelte a királyi propozíciók azonnali, mindent megelőző tárgyalását. A kegyelemkéréstől ők sem zárkóztak el, de csupán emberies szempontok és nem a jogi helyzet miatt... Krassó pedig tovább ment és csak Wesselényinek akart kegyelmet, az ifjaknak és Kossuthnak már nem. A megyék többsége a sérelmek és a propozíciók párhuzamos tárgyalását és a kialakított feliratok, törvényjavaslatok együttes felterjesztése mellett, azaz a junctim mellett állt. Rámenős kormánypolitika és országgyűlési vezetés esetén gyorsan bekövetkezhetett a deáki politika veresége. Az utasítások egyéb pontjaiból kiderül, hogy a mérsékelt ellenzékiséggel mérséklődő reformvágy is párosult, jóllehet egyes mérsékelt megyék azzal érveltek a jogvédelem felpuhítása mellett, hogy békésebb légkörben felgyorsulhat a reformok tárgyalása... 35 A követutasítások: MOL N 22. 24. cs., MÓL Takáts 856. (Zemplén), 838. (Tolna). 36 MÓL Takáts 781. (Bács-Bodrog.) Általában a követutasításokról: Erdmann Gyula: Országgyűlési követutasítások és alkotmányos jogvédelem 1839. In: Nemzeti és társadalmi átalakulás a XIX. században Magyarországon. (Szerk. Orosz István, Pölöskei Ferenc) Bp., 1994.181- p. 52
