Zala követe, Pest képviselője. Deák Ferenc országgyűlési tevékenysége 1833-1873 - Zalai gyűjtemény 59. (Zalaegerszeg, 2004)

Pajkossy Gábor: Deák az első reformországgyűlésen, 1833-1836

politikát, amely a szerveződő liberális ellenzék megfélemlítését és elnémítását célozta. Alig egy év múlva Deák maga is veszélybe került: a királyi jogügyek igazgatója mint Kossuth „bűntársát" és egy összeesküvés résztvevőjét őt is perbe kívánta fogni, Beöthy Sándort azonban Bécsben leintették. Deák reformpolitikus (és nem sérelmi politikus) volt, a felsőség, a közállapotok szabad kritikája jogának elismertetését azonban minden másnál fontosabbnak tartotta. Hogy a reformpolitika ezen alapvető feltételét biztosítsa, hajlandó volt átmenetileg a társadalmi reformok ügyét akár hátrébb sorolni. Már 1836-ban, az országgyűlésen kifejezte, hogy a szólásszabadság sérelmét a következő diétán feltétlenül újra kell tárgyalni, 1839-ben pedig megyéjével utasításba foglaltatta, hogy a királyi előadások megtárgyalásának feltétele az akkor már egész sereg „ügyet" - Wesselényi mellett az országgyűlési ifjak, Kossuth és egész sereg politikus perbefogását stb. - magában foglaló szólásszabadsági sérelem orvoslása kell hogy legyen. Ez a politika jelentős sikerrel járt. Deák az ellenzék vezéreként az 1839/1840-es országgyűlésen nemcsak azt érte el, hogy a bécsi udvar felhagyjon a megfélemlítés akkor már öt éve folytatott politikájával, a politikai ellenfelek perekkel történő üldözésével, hanem azt is, hogy várakozásaival ellentétben, a diéta a társadalmi reformok kérdésében is váratlanul sikeresnek - mind az 1832/1836. évi, mind pedig az 1843/1844. évi országgyűlésnél sikeresebbnek - bizonyuljon.

37