Zala követe, Pest képviselője. Deák Ferenc országgyűlési tevékenysége 1833-1873 - Zalai gyűjtemény 59. (Zalaegerszeg, 2004)
Deák Ágnes: "Ő csak Deák és nem Deákpárti". Deák és pártja 1869 után
magát, az államférfiak körében reakcionárius szellem kezd mutatkozni, mely ha oly viszonyokat nem idézhet is elé, minőket [l]815-ben láttunk, mégis az alkotmányos szabadság megszorítását fogja vonni maga után."185 Lónyay Deák előtt, úgy tűnik, távolról sem nyilatkozott ilyen nyíltan elképzeléseiről, de abban biztosak lehetünk, hogy törekvéseiben Deák is az alkotmányos szabadság korlátozására tett erőfeszítéseket látott, s a maga részéről azokhoz segédkezet nem kívánt nyújtani. Egy-egy parlamenti vitában persze maga sem helyeseibe, ha a liberalizmus védelme jelszavát minden megfontolás előtti érvként idézték,186 de a liberális alapelvek átértelmezésére nem érzett és mutatott készséget, legfeljebb az adott politikai szituáció erőviszonyait volt hajlandó mérlegelni. A liberálisok fiatal nemzedéke azonban - s Lónyay nézetei az ő elképzeléseikhez jóval közelebb állottak, mint Deák elvei - a liberális elvek átértelmezésére törekedett, ezen belül az állam és szervei szerepének újrameghatározására.187 Deák Lónyay ambiciózus terveit végül a kormányhatalom centralizációjára, a házszabályrevízióval az ellenzék „megrendszabályozására" nem helyeseibe. Lónyay jelentős cseréket tartott kívánatosnak a kormányban is, igyekezett például Csengeryt is megnyerni a közoktatási tárcára.188 Lónyay megbuktatása saját minisztertársai részéről feltételezhetően Deák csendes jóváhagyásával történt. Lónyay persze igyekezett Deák támogatását a maga számára biztosítani a válságos napokban, de Deák úgy nyilatkozott, „ha maradna, a pártot szétbomlasztaná".189 Ugrón Gábor értesülése szerint pedig „...a Csemátony és a közönség ellen panaszló Lónyaynak azt mondta: annyi a sok közül bizonyos, hogy a híred rossz. Megjár gorombaságnak."190 Lónyay kormánybeli és pártbeli ellenfelei - s Deákra is igaz ez - számára a hatékony kormányzatnál fontosabb volt egyfelől a kormá- nyozhatóság, illetve az alkotmányos döntéshozatal és hatalomgyakorlás követelményeinek fenntartása.191 Deák úgy ítélte meg, hogy Lónyay személyes kiélezett rossz viszonya az ellenzékkel paralizálja a politikai erőket és a törvényalkotást, „a miatt a törvényhozás szabályosan nem képes dolgait elvégezni", s akkor inkább álljon félre, hiszen nem megengedhető, hogy a parlamenti többség „szemé185 Eötvös József: Naplójegyzetek 1870. 394. p. Lónyay és Eötvös beszélgetéséről lásd: Cieger András: A bizalmatlanság kora 65-68. p. 1861868. október 20-án például az egyházi bíróságok jogköréről folytatott vitában kijelentette: „...a gyakorlati életben államok intézkedéseinél is nem mindig a liberalismus utáni vágy, hanem az ország érdekei szoktak döntők lenni." Deák Ferencz beszédei VI. 51. p. 187 Vö. Takáts József: Mit jelentett liberálisnak vagy konzervatívnak lenni 1875 táján Magyarországon? Jelenkor, 36. évf. (1993) 6. sz. 542-548. p. 188 Cieger András: A bizalmatlanság kora 79. p. '8» Széli Kálmánná 127. p. 190 Ugrón Gábor levele Bartha Miklóshoz, Pest, 1872. nov. 27. OSZK Kt Levelestár, említi: Cieger András: A bizalmatlanság kora 97. p. 151 Cieger András: A bizalmatlanság kora 98-100. p. 305
