Zala követe, Pest képviselője. Deák Ferenc országgyűlési tevékenysége 1833-1873 - Zalai gyűjtemény 59. (Zalaegerszeg, 2004)
Deák Ágnes: "Ő csak Deák és nem Deákpárti". Deák és pártja 1869 után
támogatásával - törvénybe iktatni, hogy annak igazgatótanácsának ne lehessenek tagjai országgyűlési képviselők.158 A választójogi törvény kudarcával végétért az országgyűlés munkája. Toldy István már az újabb választásokra készülő röpiratában közli a képviselőház elnökének jelentésére hivatkozva az elintézetlenül maradt törvényjavaslatok listáját, 76 pontban összefoglalva. Köztük olyan horderejű kérdések szerepelnek, mint a választójogi törvényjavaslat, az incompatibilitás rendezése, Budapest beligazga- tásának szervezése, törvénykönyvek alkotása, új adórendszer kidolgozása, a nők egyenjogúsítása és így tovább.159 S valóban, az 1872 szeptemberében összeülő új országgyűlésre készült uralkodói trónbeszéd igencsak hasonlítani kényszerült elődjére a tennivalók felsorolásában.160 Toldy és általában a Deák-párti publicisztika igyekezett az ellenzéket felelőssé tenni a tekintélyes hiánylistáért. De a helyzet távolról sem volt ilyen egyszerű, jól mutatta ezt a Reform című lap körül, Schvarcz Gyula irányításával működő „Reformpárt"-i csoport színrelépése, ahogy Lónyay reformelképzelései is. Az elégedetlenség, ha nagyon is rezignált formában, de ott lapult Deáknak pártja küldöttsége előtt elmondott 1872. március 14-i beszédében is: „A mi a reformkérdést illeti, itt sem lehet többet mondani, minthogy a szabadelvű demokratia alapján akarunk haladni és létrehozni, a mi létrehozható. Átalában az elmélet és a gyakorlat közt az életben különbség van, mert az elmélet a tudomány szabályait, a logika következtetéseit veszi tekintetbe, és ezekkel a nehezebb kérdéseket is meg lehet oldani papíron. De az életben egy más factor is van, és ez az ember, és az ember akaratja."161 Hogyan jellemezhetjük Deák magatartását ebben az országgyűlési ciklusban? Fogalmazhatnánk sarkosan úgy is, hogy Deák a nagy kérdésekben, melyek a kiegyezés államjogi konstrukciójára épülő új államszervezet felállítását érintették, minden lényeges kérdésben engedett a kormánynak, mindenekelőtt Andrássy miniszterelnöknek. S egyet-nem-értését legfeljebb hallgatásával demonstrálta. Csengery Deákról írott akadémiai emlékbeszédében így ír erről 1877-ben: „Ő, a pártfőnök maga is nem egyszer volt abban a helyzetben, hogy egyes kérdésekben nem értett egyet a ministeriummal, a melyet támogatott, sőt a párt többségével se, a melyet vezérelt; a párt vélekedését hallván, nem egyszer mondta bizalmas körökben barátainak, hogy ő csak Deák és nem Deákpárti, de hogy eltávoztassa a kormányválságot, mely a midőn még csak egyik párt tartatott kormányképesnek, egyszersmind alkotmányválsággal fenyegetett, készséggel rendelte alá nézetét 158 Képviselőházi napló, 1872-1875. VI. 387-388. p. 1873. május 14., Deák Ferenc: Válogatott politikai írások és beszédek II. 604-605. p. Vö. Kövér György: 1873. Egy krach anatómiája. Bp., 1986. 68-70. p. 159 Toldy István 254-256. p. 160 Az 1872. évi September hó 1-re hirdetett országgyűlés nyomtatványai. Képviselőházi irományok. Pest, 1872.1. köt. 3-5. p. 161 Deák Ferencz beszédei VI. 343. p. 299
