Zala követe, Pest képviselője. Deák Ferenc országgyűlési tevékenysége 1833-1873 - Zalai gyűjtemény 59. (Zalaegerszeg, 2004)
Deák Ágnes: "Ő csak Deák és nem Deákpárti". Deák és pártja 1869 után
lenségét különben is sokkal inkább azok veszélyeztetik, akik valamely gazdasági vállalkozás érdekeit igyekszenek érvényesíteni képviselői tevékenységükben.152 Végül az 1869-1872 közötti időszakban sem született törvényjavaslat e kérdésben. 1869-ben a bírák és az ügyészek jogállásáról szóló törvény egyes cikkelyei érintették a hivatali összeférhetetlenség kérdését, majd 1872 tavaszán a választójogi törvényjavaslat vitájának idején tett újabb kísérletet arra az ellenzék, hogy inkompatibilitási törvény elfogadására szorítsák a kormánypártot, de sikertelenül.153 Miközben a hivatali összeférhetetlenség ügyében a halasztáshoz áldását adta, a politikai hatalom gazdasági érdekek általi manipulálásának megakadályozása elsőrendű erkölcsi kérdés volt Deák számára, s a kor expanzív konjunktúráját teljes idegenkedéssel fogadta. Mint láttuk, rengeteg vállalkozást támogatott maga is, őt azonban nem az elérhető haszon vágya, hanem az állampolgári elhivatottság motiválta. Jókai leírta, ahogy az összeférhetetlenség körüli parlamenti csatározások valamelyikének idején néhány bizalmas képviselőtársát lakására hívta, eléjük rakta részvényeinek halmazát, melyek egyikéből sem vett föl soha egy fillérnyi osztalékot sem. „Ez az én gazdagságom, az én incompatibilitásom alapja, mondá sardonicus mosolygással az öreg úr. Ami másnál spekuláció volt, az ő nála jótékony adakozás számba ment."154 Elítélt mindenféle pénzügyi visszaélést és korrupciót, a vasúti koncessziók tárgyalásánál rendszerint elhagyta az üléstermet. Egyszer azt mondta, a vasúti ügyekkel úgy van, mint a csíkkal - régebben szívesen ette, de amióta látta, milyen piszokban tenyészik, elment tőle az étvágya.155 Az adózási morál javítását is igen fontosnak ítélte, ami az adómegtagadást hajdan a nemzeti ellenállás megengedett, sőt dicsérendő gesztusaként értékelő köztudat ellenében nem volt népszerű álláspont. Igen skrupulózusan végezte saját egyéni jövedelemadóbevallását, s nagy megdöbbenésének adott hangot az eltagadott adók miatt.156 Nem meglepő tehát, hogy már említett 1868. december 7-i parlamenti beszédében Deák volt az, aki az érdek-összeférhetetlenség témáját „behozta a képviselőházi diskurzusba."157 Az általunk tárgyalt országgyűlési ciklusban azonban még csak részeredményekről sem számolhatunk be e téren, 1873 májusában a Magyar Leszámítoló- és Kereskedelmi Bank felállítására vonatkozó törvényjavaslat vitájában sikerült csak Madarász József indítványára - Deák hathatós 152 Deák két parlamenti beszéde, 1868. dec. 5. és dec. 7. Az 1865-dik évi december 10-dikére hirdetett országgyűlés képviselőházának naplója, Pest, 1865-1868.11. köt. 329-330., 400. p. A két beszéd tartalmi különbségére felhívja a figyelmet Szabó Dániel 40. p. Vö. még CSAHI378. p. 153 Szabó Dániel 40-47. p. 154Jókai Mór: Deák Ferenc alakja. 1903. október 17. MTAKKt Ms 5081/22. 155 Idézi például: Gratz Gusztáv I. 120. p. 156 MOL R 22 1. cs. 4. tétel: Deák Ferenc személyi iratok. 157 Szabó Dániel 47. p. Lásd még: Gerő András: Deák és a politikai etika. In: Deák Ferenc élete és kora. Bp., 2003. 84-95. p.; Gángó Gábor: Deák Ferenc politikai elvei és eszményei. Kisebbségkutatás, 12. évf. (2003) 3. sz. 486-514. p. 298
