Zala követe, Pest képviselője. Deák Ferenc országgyűlési tevékenysége 1833-1873 - Zalai gyűjtemény 59. (Zalaegerszeg, 2004)
Deák Ágnes: "Ő csak Deák és nem Deákpárti". Deák és pártja 1869 után
A belső reformok A kormány által jóváhagyott s Deákkal is egyeztetett uralkodói megnyitóbeszéd 1869-ben jónéhány igen égető reformkérdést jelölt ki az országgyűlés teendői között: az igazságszolgáltatás reformja, a közigazgatás rendezése, a választójogi törvény módosítása, a felsőház átalakítása, az egyesülési és gyülekezési jog rendezése, az adóügy reformja - s elméletileg is leszögezte: „Önök hivatása: a nemzet összes erejét gyorsan és határozottan a benső átalakulás nagy munkájára irányozni ... átalakítani az ország intézményeit a kor szelleméhez és az uj viszonyok szükségeihez képest; minden irányban fejleszteni a nemzet szellemi és anyagi súlyát, hogy azon állást, a melyet az újabban rendezett közjogi alapokon az államok sorában elfoglalt, mint a nyugati cultura egyik őre és tényezője, méltóan betölthesse."62 Az uralkodói megnyitóbeszédre négy felirati javaslat is született. Tisza Kálmán a balközép, Simonyi Ernő és társai a szélsőbal képviseletében, Svetozar Miletic pedig mint nem magyar nemzetiségek reprezentánsa nyújtott be javaslatot. Mindhárman a kiegyezés revízióját hirdették, emellett Miletic éles kritika alá vette az 1868 őszén elfogadott nemzetiségi törvényt is. Kifogásolták a kormány beavatkozását a választási küzdelmekbe, s tudatos manipulációval vádolták helyi ágenseit. Deák velük szemben június 1-jén határozottan hitet tett a központi bizottság által javasolt felirati javaslat mellett, amely a 67-es alapokon kívánt tovább haladni, s lehetségesnek minősítette a 67-es alapú reformot.63 Bár hivatalosan nem ő fogalmazta a kilenc tagú válaszfelirati bizottság javaslatát, de Pulszky Ferenc csak azzal a feltétellel vállalta el ezt a feladatot, ha - ahogy a bizottság egyik tagja, Gajzágó Salamon fogalmaz - „mint Mohamednek, neki is eljön a galambja, amely füleibe súgjon, a galamb meg is ígérte, hogy eljő, és a galamb - Deák Ferenc".64 Az országgyűlés legelején a vita az országgyűlés megnyitásának helyszínéről és arról, milyen lobogók lengjenek ez alkalomból a budai Váron, illetve maga a felirati vita is jelezte: nem lesz könnyű a belső reformokat előtérbe állítani, bár az ellenzék részéről beadott válaszfelirati javaslatok is hangsúlyozták azok szükségességét. Már a megnyitás helyszínéről és a lobogókról folytatott vitában Deák közvetítő szerepet játszott: miközben Irányi Dániel ellenében kiállt a budai megnyitás mellett, a megnyitón való részvételt a képviselők egyéni döntésére kívánta bízni, ráadásul indítványozta, ne csak a császári lobogó, hanem a magyar nemzeti lobo62 Az 1869-dik évi april 20-dikára hirdetett országgyólés képviselőházának irományai. 1. köt. Pest, 1869. 1-3. p. (a továbbiakban: Képviselőházi irományok) 63 Képviselőházi napló 1. 303-307. p. 1869. jún. 1., Deák Ferenc: Válogatott politikai írások és beszédek II. 568-575. p. A felirati vitáról lásd: Boros Zsuzsanna-Szabó Dániel 102-107. p. Vö. Mini György: A reformpolitika esélyei a kiegyezést követő években. Századok, 133. évf. (1999) 3. sz. 543-560. p. 64 Gajzágó Salamon levele Torma Károlyhoz, Pest, 1869. máj. 11. OSZK Kt Levelestár 279
