Zala követe, Pest képviselője. Deák Ferenc országgyűlési tevékenysége 1833-1873 - Zalai gyűjtemény 59. (Zalaegerszeg, 2004)
Deák Ágnes: "Ő csak Deák és nem Deákpárti". Deák és pártja 1869 után
gót is tűzzék ki ez alkalomból.65 Az országgyűlés e kezdeti időszakában Deák amúgy is igen aktív volt. Szükség is volt erre, hiszen az igazolási eljárások kapcsán számos vitatott kérdés merült fel, mivel a házszabályok alkalmazásában kevés tapasztalat állt csak rendelkezésre. Deák nagy vehemenciával igyekezett a házszabályokban foglaltaknak érvényt szerezni. Az igazolásoknál például vitatta, hogy az osztályok által hozott döntéseket a ház egésze felülvizsgálhatná, így a szélsőbal és a balközép panaszainak a maga részéről nem adott helyt, de alkalmanként nem titkolta egy-egy kormányhivatalnok fellépésével szembeni ellenérzését sem. Egy ízben például kifogásolták, hogy Szlávy József, a belügyminisztérium államtitkára, maga is képviselő az adott osztályban kifogásolta Berecz Ferenc megválasztását, mivel arra titkos szavazással került sor. Deák kifejtette, a felülvizsgálatnak nem lehet helye, de ha a titkos szavazásról tárgyalnának, az ő véleménye az lenne, hogy az ilyen szavazásokat, ahogy 1848-ban, 1861-ben és 1865-ben is, jóvá kell hagyni. De most nem ez a kérdés - tette hozzá.66 Az igazolási eljárás lezárultával május 20-án kezdődött azután a felirati vita. Ahogy már említettük, Deák a vita végén, június 1-jén szólt hozzá, azt követően már csak a három „végbeszédre" került sor Tisza, Andrássy és Simonyi részéről. A fontosabb törvényjavaslatok vitájában Deák általában ezt a taktikát követte: kivárta a vita kibontakozását, majd a végén hozzászólt. Ha viszont valami határozott ellenzéki indítványra került sor, Deák azonnal szót kért. 1869. június 4-én, a válaszfelirat részletes vitájának kezdetekor például Vasile Buteanu javasolta a nemzetiségi törvény felülvizsgálatát, Deák azonnal szót kért és visszautasította azt.67 Vagy amikor a „bírák és bírósági hivatalnokok áthelyezéséről és nyugdíjazásáról" szóló törvényjavaslat beterjesztése után Ghyczy Kálmán indítványozza, azt az osztályok majd csak a törvényhatóságok rendezéséről beterjesztendő törvényjavaslattal együtt tárgyalják, Deák azonnal közbelép.68 Az országgyűlés első hónapjaiban szinte zökkenők nélküli az együttműködés Deák és a kormányzat között. Valamennyi felmerült kisebb kérdésben magáévá tette Deák a kormányzati elképzeléseket, az ellenzéki interpellációk kapcsán támogatta a minisztereket.69 Kiállt teljes tekintélyével Irányi Dániel Horvát Boldizsár igazságügy-minisztert sértő kijelentésekor Horvát mellett, s a ház rosszallását 65 Képviselőházi napló I. 6.1869. ápr. 22., Deák Ferencz beszédei VI. 165-166. p. 66 Képviselőházi napló I. 29. p. 67 Képviselőházi napló I. 368-369. p., Deák Ferencz beszédei VI. 192-193. p. 68 Képviselőházi napló I. 394. p. 691869. máj. 13-án Schvarcz Gyula interpellációjára egyes szolgabírák testi fenyítéssel való visszaéléséről, védelmébe veszi Horvát Boldizsár minisztert, s kijelenti, nincs szükség külön novella alkotására e kérdésben a büntetötörvénykönyv elkészültéig. Képviselőházi napló 1.66. p., Deák Ferencz beszédei VI. 177. p. Andrássyt támogatja a Tisza Kálmánnal folytatott szóbárbajban a törvények értelmezésének jogáról 1869. jún. 11-én. Képviselőházi napló 1.418., 424-425. p., Deák Ferencz beszédei VI. 195-200. p. 280
