Zala követe, Pest képviselője. Deák Ferenc országgyűlési tevékenysége 1833-1873 - Zalai gyűjtemény 59. (Zalaegerszeg, 2004)

Deák Ágnes: "Ő csak Deák és nem Deákpárti". Deák és pártja 1869 után

általános délszláv felkelésről véltek tudni.57 Október 16-án Bécsben a közös miniszterek, a külügyminisztérium két osztályfőnöke értekezletet tartott, ez alkalommal pedig Lónyay már kijelentette, Deák 15-én Pesten úgy nyilatkozott, a cseh kívánságok némelyike nem egyeztethető össze a kiegyezéssel.58 Lónyay október 20-i, Csengery Antalnak írott levele bizonyítja, hogy Lónyay és Andrássy igyekeztek folyamatosan tájékoztatni Deákot a bécsi tárgyalásokról.59 Andrássy határozott fellépése nyomán az uralkodó végül elejtette a tervet.

A Monarchia külpolitikai irányvonalát illetően, például az 1870-es franciaporosz háború esetében is a magyar politikai elit számára a fő szempont a kiegyezés védelme volt: egyetértés uralkodott abban a kormányzat vezetői körében - s a balközép is osztotta ezt a véleményt hogy Franciaország győzelme nem kívánatos, mert az az osztrák re vans törekvések táptalajaként bizonytalanná teheti a kiegyezést. Maga a Deák-párt azonban nem volt egységes ebben a tekintetben, a szélsőbalt egységesen jellemző franciabarát irányzatnak itt is akadtak támogatói, amit az is erősíthetett, hogy az ausztriai katonai szakértők egyértelműen francia győzelmet prognosztizáltak. Deák maga egy alkalommal 1870. július 30-án elvi nyilatkozattal elhatárolódott a Pesti Napló egyik franciabarát hírlapi cikkétől, ami bizonyítja, ő is osztotta Andrássy és kormánya helyzetértékelését.60

Nincs tehát semmi arra utaló jel, hogy a kiegyezés alapkonstrukciójának az adott közjogi és külpolitikai szituációban való célszerűségét illetően Deák véleménye változott volna, sőt egész politikai magatartását e tárgyalt időszakban a kiegyezés teremtette politikai intézményrendszer megszilárdítása feladatának rendelte alá.61

57 Andrássy Gyula beszédei II. 502. p.

58 Gratz Gusztáv 1.107. p.

59 „Te összejössz Deákkal, ennélfogva az ő megnyugtatására annyit, kérlek, szíveskedj vele közölni, hogy gr. Andrássy ritka eréllyel s nagy szerencsével képviselte a magyar szempontokat s a monarchia érdekeit. Tegnap délután 1-től 6 óráig volt a felség elnöklete alatt egy nagy miniszteri tanács, hol alkalmunk volt mindjájunknak kifejteni nézeteink. Gyula túlhaladta önmagát - adja az Isten, hogy a tegnapi napi benyomás maradandó legyen. Ma még egy újabb szűkebb körű tanácskozás várható. Részleteket nem írhatok, azokat Andrássy bizonyára elmondandja az öreg úrnak." Lónyay Menyhért levele Csengery Antalnak, Bécs, 1871. okt. 21. OSZK Kt Levelestár, a tárgyalásokról lásd: Lónyay Menyhért naplója, Bécs, 1871. okt. 27.

60 Képviselőházi napló X. 334-335. p. 1870. júl. 30., Deák Ferencz beszédei VI. 292-293. p.

61 Vö. Gerő András: Deák és a kiegyezés. Századok, 137. évf. (2003) 5. sz. 1116. p.

278