Zala követe, Pest képviselője. Deák Ferenc országgyűlési tevékenysége 1833-1873 - Zalai gyűjtemény 59. (Zalaegerszeg, 2004)
Deák Ágnes: "Ő csak Deák és nem Deákpárti". Deák és pártja 1869 után
Keretfeltételek: betegeskedések Lényeges befolyásoló tényező Deák pozícióját illetően az, hogy súlyosbodó szívbaja folytán egyre gyakrabban gyengélkedett, ami bizonyos időre kivonta őt a parlamenti napi munkából. 1869 januárjában például - Csengery Antal feljegyzése szerint - vérhas kezdett kifejlődni nála,28 1869 júniusától kezdődött azonban komolyabb betegeskedése. Az év végén oly annyira rosszul érezte magát, hogy pártjának tisztelgő küldöttsége sem jelent meg nála személyesen a hagyományok szerint újévkor. Január elején ajtaja egész nap zárva volt, látogatókat sem fogadott. Azután 1870. január közepe táján jobban lett, s az ülésszakon, mely augusztus 5-ig tartott, mindvégig részt vett, bár februárban rövid időre újra pihenőre kényszerült. A nyári szünetet október 22-ig gyámleánya, Széli Kálmánná Vörösmarty Ilona családjánál Rátóton töltötte, de azután az őszi ülésszak ismét a gyakoribb betegeskedések jegyében telt. 1871 hosszabb kényszerpihenő nélkül folyt le, de 1872. február 21-én egyik parlamenti beszédében már maga is kijelentette: „...egészségi állapotom nem engedi meg a hosszabb szólást, mert lélegzetem any- nyira szorul, hogy alig tudok beszélni." Állapota 1872 nyarától kezdve lett súlyos, bár az év végén írt leveleiben ismét könnyebbedésről számolt be. 1873 első hónapjaiban ismét intenzív munka következett a parlamentben egészen június 28-án elhangzott utolsó nagy beszédéig. A nyarat ez alkalommal unokaöccse, Nedeczky István családjának körében a Városligetben töltötte. Visszatérve azonban szokott otthonába november 12-én éjjel rosszul lett, s ezt követően már a szívgörcsök és a fullasztó köhögésrohamok közepette teltek napjai. 1875 nyarán egy távoli rokonának maga számol be állapotáról: menni és felkelni maga nem tud, étvágya nincs, aludni sem igen tud, lábai és hasa állandóan dagad, fullasztó görcsök gyötrik.29 Távoli rokona, Csapó Vilmos pedig ez év novemberében jegyezte fel e sorokat: „A beteg hangulata némileg javult, ismét adomázik, de közben el is szenderül; politikáról ritkán szól és akkor is ingerülten, habár az ügyek teljes állapotát nem is igen ismeri. Környezetét egyes nyilatkozataival, melyek lángeszének 28 Csengery Antal levele bátyjához, Pest, 1869. jan. 27. In: CSAHI517. p. 29 Ferenczi Zoltán: Deák élete. Bp., 1904. 3. köt. 376., 394-398. p. Deák levele egy távoli rokonának, Pest, 1870. jan. 10., levele Farkas Donáthhoz, Pest, 1872. dec. 24., levele egy távoli rokonának, Budapest, 1875. jún. 16. Közi: Deák Ferencz emlékezete. 2. köt.: Levelek 1822-1875. Közzéteszi: Váczy János. Bp., 1890.330-331., 336-337., 339. p. Idézett képviselőházi beszédét lásd: Az 1869-dik évi april 20-diká- ra hirdetett országgyűlés képviselőházának naplója, Bp., 1869-1872. 21. köt. 203. p. 1872. febr. 21. (a továbbiakban: Képviselőházi napló), Deák Ferencz beszédei VI. 342. p. 1875 szeptemberében Jókai ennek ellentmondó tudósítást jelentetett meg, mely szerint Deák fizikai állapota jó, kedélye derült, újra adomázik rokonai szerint ismét kész a képviselőségre, méghozzá valódi képviselői munkára készül. Tudósítása azonban már talán inkább tekinthető választási propagandának, mint elfogulatlan tudósításnak. Jókai Mór: Deák Ferencznél, 1875 szeptember 10-én. In: Jókai Mór: Életemből. Igaz történetek, örök emlékek, humor, útleírás. 1. köt. (= J. M. összes művei 96. köt.) Bp., 1898. 274-278. p. 269
