Zala követe, Pest képviselője. Deák Ferenc országgyűlési tevékenysége 1833-1873 - Zalai gyűjtemény 59. (Zalaegerszeg, 2004)

Deák Ágnes: "Ő csak Deák és nem Deákpárti". Deák és pártja 1869 után

régi szikráira emlékeztetnek, valósággal meglepi. Nappali szobájában kandallót rakatott és órákig nézi a lángok lobogását gyermekes kifejezéssel."30

A képviselő Deák

A balközép párti újságoknál dolgozó Visi Imre így örökíti meg Deákot képviselői szerepében: „Legtöbbször a folyosón ült, szivarozva, társalogva; néha - de nem annyiszor - a háznagyi szobában; ilyenkor, ha a vitában részt akart venni, vagy sejté, hogy részvételére szükség leszen, mindig egy megbízottja volt a teremben, ki az ülés folyamát figyelemmel kisérte s mikor szavazásra, kiválasztott tárgyára, vagy arra vonatkozólag nevezetesb, s jelenlétét kívánó felszólalásra került a sor: kiment hozzá s figyelmezteté. »Nem tudom tűrni a ház levegőjét, mondta s azután hozzátevé: Pedig valaha képes voltam Pozsonyban tizenkét óráig ülni egy sokkal roszabb ventiláczióval biró teremben.« Mondom hát, a viták folyamát ilyenkor megbízottai mondták el neki. Hol Szeniczey, hol Széli Kálmán, hol Kovács László (a névszerinti szavazásnál Bittó), máskor ismét az, a kit ép jónak látott megfogni; ha valakit előre kért föl e czélra, annak rendesen hire ment; s akkor valami ünnepélyes hangulat terjedt el a házban. Mi a hírlapírók karzatán többnyire előre tudtuk, hogy beszélni fog. Kónyi hozta meg hírét, a gyorsiroda derék főnöke, a kinek, ha senkinek nem, előre bejelentő ezt az öreg ur neki, ki utóbbi időben soha nem jegyzé föl előre s nem is revideálta egy beszédét sem, nagy érdekében feküdvén, hogy megbízható kezek jegyezzék, a mit mond." Az egyre gyakoribb betegeskedések beköszöntével azonban egy-egy beszéde után néhány napos pihenőre volt szüksége, s azután jelent csak meg a házban.31

Beszédeit valóban nem revideálta Deák rendszeresen, a kis hozzászólásaival egyáltalán nem foglalkozott, nem volt hajlandó átnézni őket. A hosszabb beszédeket felolvastatta magának Kónyi Manóval, az országgyűlési jegyzőiroda vezetőjével, de csak ritkán javított. Ha azonban a kiegyezés alapkérdéseit illető beszédről volt szó, órákig dolgoztak a szövegen Kónyival, „annak lényegén, a mit a házban mondott, sohasem változtatott. Egy eszmét ki nem hagyott; újat nem tett

30 Csapó Vilmos: Deák Ferencről. Tolnavármegye, 13. évf. 1903. okt. 11.

31 Visi Imre: Deák Ferencz mint szónok (Politikai szempontból). In: Deák-Album. Emlékkönyv. Bp., 1876. 91., 93. p. Mikszáth Kálmán pedig a következőképp ír a képviselő Deákról: a képviselőházi folyosón üldögél, „kabanoszának bodor füstje mellett, körülvéve udvarától, kedvenczeitől, mellette Bónis Samu, Vadnay Lajos (a kit »csiszliknek« szólít kedélyesen), Kemény János és Zsigmond, Mikes János és Paczolay János, a kikkel dévajkodik kényeztetőn, incselkedik, ha jókedvű vagy a kikhez goromba, csipős, ha rossz hangulatban van." Mikszáth Kálmán: Deák. In: Uő.: Az én kortársaim. Bp., 1904.153. p.

270