Zala követe, Pest képviselője. Deák Ferenc országgyűlési tevékenysége 1833-1873 - Zalai gyűjtemény 59. (Zalaegerszeg, 2004)
Pajkossy Gábor: Deák az első reformországgyűlésen, 1833-1836
ellenzék helyzetére vonatkozó két hónappal korábbi értékelését. A törvénysértések előtérbe helyezése viszont lehetőséget kínált a reformerek számára a tendencia megfordítására, mert e kérdések vitája során számíthattak a rendi, alkotmányvédő ellenzék támogatására. A két hónapi távoliét után Pozsonyba érkező Deák az I. Ferenc halálát és temetését követő első ülésen, március 10-én, amikor az új uralkodó első leirata került napirendre, azt javasolta, hogy ne elégedjenek meg a szokásos „hódoló felírással", hanem tegyék szóvá, hogy sérelmeik még mindig orvosolatlanok, majd elutasított indítványát az országos ülésen megismételte, újból siker nélkül.40 Április 9-én — egyes ilyen értelmű megyei határozatok birtokában - az ellenzék indítványozta, hogy az országgyűlés feliratban követelje az alkotmányosság helyreállítását Erdélyben. Deák leszögezte, az erdélyi diéta feloszlatásával a kívánt unióról nincs kivel tárgyalni, így a sérelem magyarországi sérelem is. A feliratot az alsótábla nagy többséggel, majd kétszeri üzenetváltás után a felsőtábla is elfogadta, végül augusztus folyamán fel is küldték - a felirat azonban a diéta időtartama alatt megválaszolatlanul maradt.41 Erdély ügyének napirendre tűzése után négy nappal Beöthy Ödön bihari követ robbantott ki vitát a trónra lépő uralkodó címhasználatáról. Az I. Ferdinánd, Ausztria császára, Magyarország stb. királya cím azt sugallta, hogy Bécsben a Magyar Királyságot az 1791:10. törvénycikkben foglaltakkal ellentétben az Osztrák Császárság részének tekintik. A kormányzat hívei és a főrendek az uralkodó jogkörének minősítették címe megállapítását. A javasolt felirat szövegéről kétszeri üzenetváltás után június közepére megszületett ugyan az egyezség, a borítékcímről azonban augusztus közepéig, hétszeri üzenetváltás után sem. így arra sem került sor május végén, hogy az országgyűlés az uralkodót névnapján szokás szerint feliratban köszöntse, és augusztus közepéig váratott magára valamennyi közben elkészült és elfogadott felirat felterjesztése is. Az uralkodó felszólítására végül a diéta a nádor útján, címzés nélkül aterjesztette fel a feliratokat; a címkérdésre vonatkozó leiratra az országgyűlés 1835 szeptemberében ismét feliratban válaszolt. Ferdinánd végül 1836. március végén az országgyűlés bezárását bejelentő leiratában tette magáévá „a nemzet közóhajtása" szerinti címet (I. Ferdinánd, Ausztria császára, mint magyar király V. Ferdinánd). A kérdés napirendre tűzése idején Deák gyengélkedett, s erős kétségei voltak az indítvány célszerűségét illetően is. „Szerettem volna, ha e tárgy vagy éppen nem, vagy csak röviden, egy más felírásba mintegy belészőve jött volna szóba, de minekutánna felhozatott, ellene szóllani lehetetlen (úgy hallom a kerületben sem talált ellenzésre), pedig sikert semmit, «KFL 197., 199. p., DFB 1.141-145. p. /KLÖMIV. 237-238., 240-241., 256., 257. p.,DFBI. 145-147. p. Deák indítványát március 10-én 22, egy héttel később az országos ülésen már csak 16 megye támogatta. KLÖM IV. 244., 263. p. 41 KLÖM IV. 328-329. p. /DFB I. 148-149. p., vő. KLÖM IV. 453. p. /DFB I. 155-156. p., Trócsányi Zsolt: Wesselényi Miklós. Bp., 1965. 302-304. p. 26
