Zala követe, Pest képviselője. Deák Ferenc országgyűlési tevékenysége 1833-1873 - Zalai gyűjtemény 59. (Zalaegerszeg, 2004)

Estók János: Deák Ferenc és az opportunitás politikája 1865-1867

tehát a képviselőház után az albizottságban is kisebbségben maradt közjogi radikalizmusával.

Tisza Kálmán még egy kísérletet tett programja átmentésére: azt indítványozta, hogy ne véglegesen, hanem csak meghatározott időre állapítsák meg a kölcsönös védelmi kötelezettség kezelési módját. Felvetésének az elfogadása elvben lehetőséget teremtett volna a kiegyezés későbbi felülvizsgálatára és módosítására. Az érdemben meg sem tárgyalt elképzeléssel szemben Gorove István például azt a félelmét fogalmazta meg, hogy az újratárgyalás Magyarországot kedvezőtlenebb helyzetbe hozhatja. Máskülönben a balközép az országgyűlés együtt maradásában volt érdekelt, mert a háborútól a közhangulat számukra kedvező fordulatát remélhették.

Már befejeződni látszott a vita a közös ügyek kezelésének tárgyában, amikor Andrássy újabb javaslattal állt elő. Indítványa szerint a két fél egyet nem értésekor választott arbitrarius bizottság döntene, illetve annak döntésképtelensége esetén az uralkodó által kinevezett elnök. A delegációk delegációját életre hívó, s a döntést közvetve az uralkodó kezébe adó javaslatot az albizottság egyöntetűen elutasította. Deák neheztelt Andrássyra, mert indítványával fölöslegesen apasztotta az albizottság rendelkezésére álló, az országgyűlés bármely pillanatban várható elnapolása következtében egyre fogyó időt. Az ülésről fennmaradt leírások szerint a máskor figyelmes Deák közönyösen hallgatta a vitát, türelmetlenül felállt a helyéről és járkálni kezdett, időnként kiment a teremből. Ellenzése miatt esély sem volt arra, hogy Andrássy javaslatát elfogadják. Az indítvány lediktálása, majd vitája és elvetése így is kitöltötte részben a 20-i és egészen a 21-i ülésnapot.

Június 22-én a Fest Imre, Hollán Ernő és Lónyay Menyhért által alkotott ad hoc bizottság terjesztett elő javaslatot a gazdasági természetű kérdésekről. Az elterjesztés szövegével elégedetlen Deák - a bizottság tagjaira korábban ő tett javaslatot - új indítványt fogalmazott. Deák szövegtervezetét feszített ütemben, két nap alatt vitattak meg, és döntöttek a kvótabizottság működéséről, a vám- és kereskedelmi ügyek, az indirekt adók, a kamatláb, a mérték- és súlyrendszer, a posta- és távíróforgalom, a nemzetközi közlekedési útvonalak célszerűen közös kezelésének módjáról.

A 15-ös albizottság június 23-án befejezte munkáját. Deákra és Csengeryre várt a többség által elfogadott javaslat megszövegezése. Eredetileg úgy tervezték, hogy a néhány napot igénylő formulázás, majd annak albizottsági megvitatása után június 30-án terjesztik a 67-es bizottság elé. Az események azonban felgyorsultak: Sennyey Pál június 23-án délután arról értesítette Deákot, hogy tudomása szerint az uralkodó aláírta az országgyűlés munkáját elnapoló leiratot. Deák és Csengery másnap (június 24-én, vasárnap) kidolgozta a többség véleményével egyező határozatokat. így azután a 15-ös albizottság június 25-én délelőtt össze257