Zala követe, Pest képviselője. Deák Ferenc országgyűlési tevékenysége 1833-1873 - Zalai gyűjtemény 59. (Zalaegerszeg, 2004)
Estók János: Deák Ferenc és az opportunitás politikája 1865-1867
tetésen.67 Deák tehát már a kezdet kezdetén fölismerte, hogy a 15-ös albizottságban tárgyalt ügyekben nem számíthat a balközép tagjainak támogatására, viszont megnyerheti a konzervatívokat. A közös és a közös érdekű ügyek, illetve kezelésük módja volt a tényleges vízválasztó az országgyűlés két nagy pártja között: ekkor váltak el egymástól a Deák-párt és a balközép útjai. Deák híven az 1865 tavaszán megfogalmazottakhoz a Pragmatica Sanctiót nevezte meg a közös ügyek meghatározása kiindulási pontjaként.68 Abból vezette le a kölcsönös és közös védelem kötelezettségét. Közös ügyként említette a külügy és a hadügy fedezésére szolgáló költségeket is. Eldöntendőnek tartotta, hogy a fejedelem személyének közösségéből következzen-e a civillista, azaz az udvartartás közössége? Döntést igényel a birodalom államadósságából való részvállalás ügye, illetve a külkereskedelmi szerződések és a vámszövetség kérdése is. Meg kell határozni a közös és a közös érdekű ügyek kezelésének a mikéntjét. Nem volt új elem a beszédben, mégis hosszas csönd követte Deák felszólalását Gorove István visszaemlékezése szerint.69 Végül a balközép részéről Nyáry gondolkodási időt kért, és az ülés elnapolását javasolta. A május 7-én folytatódó tanácskozáson vita nélkül sikerült megállapodni az udvartartásról. Elfogadták, hogy a magyar királynak külön, az országgyűlés által megajánlott civillistája legyen, és az ugyanakkora összeget képviseljen, mint az osztrák császáré. Később azt is kimondták, hogy a civilistát az udvar maga kezeli, és arról zárszámadást nem kell készítenie. Az albizottság tagjai politikai hovatartozásuktól függetlenül a nagyobb tehervállalással a magyar korona országainak önállóságát kívánták hangsúlyozni, és azt, hogy a magyar király az osztrák császárral csak személyében azonos. Az albizottság álláspontja szerint udvartartás tehát - szemben Deák korábbi elképzeléseivel - nem tartozna a közös ügyek közé. A közös külügy, különösen pedig a közös hadügy és költségeinek definiálása több ülésen újra meg újra napirendre kerülő, heves vitát váltott ki. Az első megoldandó probléma Ausztria német szövetségbeli tagságából származott. Az albizottság egyöntetű állásfoglalása szerint a szövetség határozatai, Ausztria tagságból fakadó kötelezettségei Magyarországra nem vonatkoznak. Deák nem akarta a szövegben a Német Szövetséget említeni. Javaslatára kimondták, hogy Ausztria és Magyarország között csak azon külügyek ismertetnek el közösnek, amelyek az uralkodó összes országait együtt illetik. Csengery jegyzeteiben arra is utalt, hogy tisztázatlan maradt, miként tartanák távol a közös hadsereg magyarországi állítású tagjait a német szövetség által Ausztriától igényelt katonai kontingensből. 67 A 15-ös albizottság első ülésén történtekről Gorove István naplóját idézi: Kónyi, 1903. 3. 688. o 68 A Pragmatica Sanctio Deák Ferenc általi értelmezéséről bővebben: Hanák, 1976. 69 Gorove István naplóját idézi: Kónyi, 1903.3. 689-690. p. A 15-ös albizottság tárgyalásairól Gorovén kívül Lónyay Menyhért és Csengery Antal készített feljegyzéseket. 251
