Zala követe, Pest képviselője. Deák Ferenc országgyűlési tevékenysége 1833-1873 - Zalai gyűjtemény 59. (Zalaegerszeg, 2004)
Estók János: Deák Ferenc és az opportunitás politikája 1865-1867
kimondott őszinte, szabad szó." Humorát sem veszítette el: „Folytassuk tehát a tanácskozásokat. Minden emberre magára bízzuk, szükségesnek látja-e még valamit mondani, ami elmondva még nem volt, vagy helyesnek látja-e megismételni, ami már elmondva volt."37 Deák az általános vita lezárásakor mondott felszólalásában a konzervatívokhoz intézte szavait, de úgy, hogy mindenki értsen belőle: „amelyik kormányférfiú ezen föliratot a kiegyenlítés valóságos akadályának képes tekinteni, az vagy a kiegyenlítést nem akarja komolyan, vagy éppen olyanképpen akarja, miképpen minekünk azt elfogadni nem lehet és nem szabad."38 A részletes vitában élesen szembekerült egymással a Bartal György és Appo- nyi György által megfogalmazott, illetve a Deák által képviselt kiegyezési program. A konzervatív politikusok a jogfolytonosság kérdéskörére összpontosítottak, és gondosan elkerülték a magyar országgyűlésnek a Birodalom irányában vállalandó felelősségének a bizottsági vitában elvérzett ügyét. Ahogyan a bizottságban Apponyi, úgy a képviselőházban Bartal fűzött módosítást a felirati javaslat harmincegyedik és harminckettedik bekezdéséhez. A konzervatívok módosít- ványa a felirati javaslat harmincegyedik bekezdését, amely az 1848. évi törvények módosításának feltételéül az országgyűlés kiegészítését és a felelős magyar minisztérium felállítását szabta, a következőképpen szövegezte meg: „késznek nyilatkozunk arra, hogy e törvények ama határozmányait, melyeket Fölséged fejedelmi jogaiba ütközőnek vél, vagy amelyek az ország kormányzatának alakját változtatják, anélkül, hogy azt a birodalom létének föltételeivel és az ország ősi intézményein alapuló belszerkezetével összhangzásba helyezték volna, gondosan átvizsgálni, s ama módosításokat, melyeket az általunk is méltányolt fönnebbi szempontokból szükségesnek és alkotmányunk alapelveivel összhangzásban levőnek elismerünk, annak idejében Fölséged elé fogjuk terjeszteni." A konzervatívok egyetlen formai kikötése a 48-as törvények előzetes módosítása kapcsán az volt, hogy azok javaslatok maradnak a koronázást követő szentesítésig.39 A konzervatív módosítvány értelmében az országgyűlés elsődleges feladata az 1848-as törvények előzetes módosítása lett volna. Bartal indoklásában meg is nevezte az uralkodó jogkörét korlátozó, s ezért korrekciót igénylő részeket: eltörölnék a nádor királyi helytartói jogkörét (1848:111. te.), és a király föloszlathatná az országgyűlést a zárszámadás és a költségvetés elfogadásának hiányában is (1848:IV. te.). A magyar kormányból kimaradna a hadügyminiszteri poszt. Az országgyűlés állapítsa meg a birodalmi hadügyminisztérium és a magyarországi közigazgatási hatóságok viszonyát (korrelációját) az újoncozás, az elszállásolás 37 Deák Ferenc 1866. február 17-i beszéde. Kónyi, 1903.3. 568. p. 38 Deák Ferenc 1866. február 20-i beszéde. Közli: Kónyi, 1903. 3.570. p. 39 A felirati javaslat 31. bekezdésének a bizottság által elfogadott, illetve a Bartal György által módosított szövegét közli. Kónyi, 1903. 3. 572-573. p. 238
