Zala követe, Pest képviselője. Deák Ferenc országgyűlési tevékenysége 1833-1873 - Zalai gyűjtemény 59. (Zalaegerszeg, 2004)
Estók János: Deák Ferenc és az opportunitás politikája 1865-1867
A felirati javaslat országgyűlési vitája A felirati javaslat február 15-én kezdődő általános vitájában a konzervatívok nyilvánosan is hangot adtak ellenvéleményüknek. Meglepő legföljebb csak az lehetett, hogy nézeteik szószólója ekkor már nem a bizottsági vitában Deákkal szemben alulmaradt Apponyi, hanem Bartal György volt. Bartal a bizottsági munkálatok alkalmával még oldani próbálta a Deák és Apponyi között támadt ellentétet. Ő volt az, aki több alkalommal is felszólította Apponyit a felelősségvállalásra vonatkozó módosításának visszavonására.36 A felirati javaslat képviselőházi vitájában viszont már ő játszotta a korábban Apponyira kiosztott szerepet. A konzervatív politikus úgy próbálta meg beállítani módosítását, mintha az nem Deák javaslatának elveit, hanem csak az eljárást, az elérendő célhoz vezető eszközöket érintené. Bartal felszólalását két egymásnak ellentmondó elem összeházasítására építette. Kijelentette, hogy a jogfolytonosság talaján áll, ragaszkodik a 1848-as törvényekhez, az 1861. évi országgyűlés állásfoglalásához, sőt a Pragmatica Sanctióból és az azt követően hozott alaptörvényekből szerinte következő perszonális unió elvéhez. Szavakban tehát a restitutio in integrum elvét szigorúan képviselve hangsúlyozta Magyarország jogát fennálló törvényeinek elismertetésére. Elvi álláspontjához azonban nyomban hozzátette, hogy a jogfolytonosság azonnali helyreállítása nem érdeke a nemzetnek, és nincsen elegendő ereje sem érvényre juttatásához. Az opportunus magatartás az, ha a haza érdekeit, a nemzet fennmaradását nem rendelik alá az absztrakt logika rideg szabályainak. A jogfolytonosság igényének elvi kinyilatkoztatása, majd gyakorlati lehetetlenségének kimondása után állt elő javaslatával: az országgyűlés módosítsa az 1848-as törvényeket, s ezzel tegye lehetővé a koronázást. Gorove István február 21-én azt jegyezte be naplójába, hogy Deák három-négy napja igen ingerültnek látszott. Meglehet, hogy így volt, de ez nem tükröződött képviselőházi felszólalásaiban. Deák bár tudta, hogy saját hívei között is sokan vannak olyanok, akik nem értenek egyet feliratának minden egyes elemével, mégis az általános vita folytatását szorgalmazta a javasolt befejezés helyett: „Én azt hiszem, szóljanak akiknek még észrevételeik vannak, szóljanak, akik a válaszföl- iratban vagy valamit találnak, mi nekik aggodalmat okoz, vagy valamit másképp értenek, vagy valamit föl akarnak világosítani. Az eszmecsere nem élesíti, hanem enyhíti a tanácskozásokat. Az elfojtott szó sokszor több keserűséget okoz, mint a 36 „A házban (a képviselőházban - E. J.) van annyi hidrogén, hogy csak egy szikra kell és lángra lobban az. Ezért is, bár helyeslem magában Apponyi módosítványát, felszólítom újra, hogy álljon el attól." Bartal György 1866. február 6-i bizottsági felszólalását Tisza Kálmán jegyzetei alapján közli: Kónyi, 1903. 3. 543. p. Ifjabb Bartal György a kiegyezés után a Deák-párthoz csatlakozott, és a Bittó István vezette kormányban 1874. március 21. és 1875. március 2. között vezette a Földmívelés-, Iparés Kereskedelemügyi Minisztériumot. 237
