Zala követe, Pest képviselője. Deák Ferenc országgyűlési tevékenysége 1833-1873 - Zalai gyűjtemény 59. (Zalaegerszeg, 2004)
Dobszay Tamás: Deák Ferenc törekvései és politikája 1860-1861-ben
hetjük; az adó- és katonaajánlás jogát... idegen kezekbe nem adhatjuk, a törvény- hozás jogát a magyar királyon kívül senkivel meg nem oszthatjuk, egyszóval Magyarországot törvényes önállásától függetlenségétől, és alapszerződésekben biztosított ősi alkotmányától megfosztva octroyozott osztrák provinciává nem tehetjük". Noha az önállóságot biztosító felsorolt jogok mind '48 szűkebb értelmezésén alapulnak, s Deák közjogi elveinek minimális érvényesítéséhez igazodnak, a határozott hang arra utal, mintha Deák véleménye szilárd nyugvópontra jutott volna. Ha nem útválasztásról, kezdeményezésről, hanem helytállásról van szó, Deák elemében van. Ez a lelki folyamat hasonlóan ismétlődik majd meg az országgyűlés folyamán is.42 S ez - egy kiegyezés lehetetlenségének tudata - az egyik magyarázata annak is, hogy a március 11-én képviselővé választott Deák nem hirdet programot sem. Nem látja értelmét, hiszen nem maradt más, mint a kitartás, abban pedig szinte pártkülönbség nélkül osztozik a nemzet. Megfogalmazása szerint „az ország törvényes önállása, függetlensége s az alkotmányos szabadság alapföltételei nemzeti létünknek, melyeket semmi árért, semmi nyomásért föl nem áldozhatunk. .. .De uraim, ez nem programm. Ez mélyen gyökerezett hitvallása nemzetünknek, melyet sem anyagi kecsegtetések, sem nehéz szenvedésünk isméti megújulása, sem a veszély, mely honunk fölött lebeg, ki nem irthatnak szívünkből .... Nem programm tehát, a mit mondok, csak megemlítése azon átalános közérzelemnek, mely nem egyeseké, nem párté, hanem az egész nemzeté."43 Deák az országgyűlés első szakaszában Az országgyűlésre Deák csoportja eredetileg az októberben kifejtett térfoglalás szellemében készült. Tagjai kihasználva a megnyíló lehetőséget, az egyezkedést el nem utasító alkotmányvédelem kifejtését tartották feladatuknak, s remélték, hogy további alkotmányos engedményeket érhetnek el. A meghívó és a megnyitó között megjelent pátens miatt azonban már gyökeresen más hangulatban gyülekeztek a képviselők. Bár a konzervatívok elhatárolódtak a pátenstől és azt parancs helyett csak tárgyalási alapként próbálták feltüntetni, a császár alkotmányos elkötelezettsége iránti kételyt nem lehetett többé eloszlatni. Deák a Zágráb megyei körlevélre adott válasz időzített közreadásával (Pesti Napló, március 24.) jelezte álláspontját, s immár arra készült, hogy - szokása szerint régi törvényekre és országgyűlési megnyilvánulásokra támaszkodva - a föderatív viszony határozott elutasítását minél hatásosabb formában tudja kifejezni. Munkamegosztásuk 42 Kónyi II. 615. p. «KónyilII. 2. p. 204
