Zala követe, Pest képviselője. Deák Ferenc országgyűlési tevékenysége 1833-1873 - Zalai gyűjtemény 59. (Zalaegerszeg, 2004)
Dobszay Tamás: Deák Ferenc törekvései és politikája 1860-1861-ben
Ausztriát. Ahogy Lónyay Menyhért 1861 nyarán mérlegelte: „leginkább a német egység kérdésének hátráltatása végett kell neki egy Austria, de hogyha ismét gloire kell a francia nép elbolondítására, jó egy gyenge nagyhatalom, melyet kényelmesen ütni lehet ,.."29 A Habsburg-birodalom szükségességének elismerését tehát - legalábbis Deák köre szerint - a nagyhatalmaknak az európai erőegyensúly fenntartására irányuló szándékai is indokolják. A problémakomplexum közös megoldásaként Deák az Ausztriával való alkotmányosan rendezett kapcsolat fenntartásában látta alapelvei érvényesítésének legkedvezőbb lehetőségét, Magyarország biztonságának lehetséges garanciáját. Deák álláspontja 1860-1861 fordulóján. 1848 jelentése Ezek a megfontolások és aggodalmak együttesen határozták meg Deák útkeresését, majd célkitűzéseit és stratégiáját 1860-1861-ben, s az országgyűlés folyamán is. Következtetése az volt, hogy amíg erre esély mutatkozik, az emigráció által ajánlott, teljes függetlenség helyett - amelyet csak kockázatos forradalmi úton, nagyhatalmi érdekekkel ütközve lehetne kivívni - fenn kell tartani a Habsburg birodalommal való kapcsolatot, viszont úgy kell rendezni azt, hogy a birodalmi keret Magyarországnak ne az alkotmányos önállóság és szabadság korlátozását eredményezze, hanem a védernyőt biztosítson -1848 elvei alapján tehát. A nagy kérdés azonban az volt - s ez befolyásolta Deák koncepciójának, magatartásának változásait -, hogy lehet-e kiegyezni ilyen alapon a Habsburg hatalommal. 1860-61 fordulóján Deák úgy látta, ennek van még némi esélye. Magyarországnak ez esetben szintén érdeke az újjáalakítandó birodalom konszolidációja, akár oly módon is, hogy a birodalmat összeroppanással fenyegető pénzügyi terhekből, az államadósságból részt vállaljon. De hogyan rendezendő a kapcsolat az 1848-as alkotmány által nyitva hagyott kérdésekben? A külügy, a hadügy, a pénzügy, az államadósságok kezelésének mindkét felet kielégítő rendezése Deák véleménye szerint szinte a lehetetlenséggel határos, hiszen a közvélemény többsége inkább szélesítené a nemzet jogait e területeken, míg a Ferenc József és környezete mind az önállóság kibővítése, mind a felségjogok korlátozása ellen berzenkedik. A törvényes állapotok, az 1848-as áprilisi törvények érvényének helyreállítása az itthoni politikában 1861-re a konzervatívok kivételével általános követeléssé, 29 Kossuth Napóleon ellenérdekeltségéről az osztrák nagyhatalom fennmaradásában: Üzenete a hazai központi bizottmányhoz, 1861. jan. 18. Irataim III. 575. Lónyay ellenkező számítására: Lónyay Menyhért naplója. 287. p. 1861. júl. 20-i bejegyzés. Lónyay már az év fordulóján Napóleon kezét látta az emigrációnak a balkáni bázis kiépítésére irányuló kísérletei kudarcában: 1861. január 6-i naplójegyzete. Uo. 107. p. 197
