Zala követe, Pest képviselője. Deák Ferenc országgyűlési tevékenysége 1833-1873 - Zalai gyűjtemény 59. (Zalaegerszeg, 2004)

Dobszay Tamás: Deák Ferenc törekvései és politikája 1860-1861-ben

alkotmány alá rendelődés elutasítását erősíti Deák körének '48-as perszonáluniós agitációja is.14

A népelvű bázison épülő alkotmányos kormányzat, amelyet az ország anyagi és élőerejével való önálló rendelkezés biztosít; ez volt Deák programjának lényegi, konstans magja. A megvalósulás mikéntjét illetően azonban a feltételek alakulásának megfelelően Deák szerint is több megoldás volt elképzelhető. Ahogyan értelmezése szerint 1848 is csak alakot, formát adott a törvényeinkben korábban sem ismeretlen alkotmányos elveknek,15 úgy a lényeg biztosítása érdekében néha a 48-as törvények adta formára nézve is latolgatott bizonyos engedményeket. Miként 1860. végén - igaz, csak magánkörben - „igen cathegorice" kifejtette, „az azon törvényekben kimondottaknál csak 3 tárgyban nem engedne: 1-szer oly qualificatiora, mely igen megszorítaná a követválasztói képességet, nem tudna beléegyezni. ... 2-szor. Nem mondana le a felelős kormány eszméjéről. 3-szor. Az országgyűlésnek adó- és újonc megszavazási jogáról [az ország önállóságának, külpolitikai és a hadügyi legalább részleges befolyásának biztosítékaként]."16 A formát e hármas célrendszerhez képest részletkérdésnek, s ezért másképp is szabályozhatónak tekintette. Ez kétségtelenül magában rejti '48 módosíthatóságát, de szűkítő és szélesítő értelemben egyaránt. Deák a következő hónapokban olykor mindkét irányban nyitottnak mutatkozik, bár a kiegyenlítés érdekében többnyire inkább a szűkítő változtatás felé hajlamosabb engedményeken gondolkodni.

Középhatalmi állás, természetes határok és területi integritás - Deák nemzetiségi- és geopolitikai megfontolásai

Egy ponttal ki kell egészítenünk Deák politikai elvrendszere állandó elemeinek sorát, s ez az ország területi integritásának kívánalma, amelyet a középhatalmi pozíció megőrzése előfeltételeként emleget. Ha a magyar állam szerkezetére vonatkozó elképzelését vizsgáljuk, több megnyilatkozásából is világos, hogy esetleg a Horvát-Szlavónország nélküli, de feltétlenül Erdéllyel együtt értendő Magyarország területi integritását elsőrendű céljai közt szerepeltette. Sógorának írt idézett 1861. januári levelében az egyik legnagyobb problémának nevezte,

14 Az önállóság követelésének reformkori gyökereire, s ennek 1860-as jelentőségére Deák Ágnes: Deák Ferenc útkeresése 1860-1861-ben. In: Deák Serene emlékezete. Szerk. (Szabó András). Budapest, 2003. 150. p.

15 Deák második felirati javaslata, 1861. aug. 8. Kónyi III. 237. p. Lásd az Ellenzéki Nyilatkozat gondolatmenetét és szóhasználatát: Kossuth az utolsó rendi országgyűlésen. S. a. r. Barta István. Budapest, 1948. KLÓM XI. 154. p. E kifejezésmódot használja: Lónyay Menyhért naplója, 47. p. 1860. dec. 3.

16 Lónyay Menyhért naplója. 67. p. 1860. dec. 15.

192