Zala követe, Pest képviselője. Deák Ferenc országgyűlési tevékenysége 1833-1873 - Zalai gyűjtemény 59. (Zalaegerszeg, 2004)

Hermann Róbert: Zala követe, Szentgrót képviselője. Deák Ferenc az 1848. évi rendi és az 1848. évi népképviseleti országgyűlésen

vonatkoznia kell.183 A vita szeptember 25-én folytatódott, azaz, folytatódott volna, ugyanis Deák arra hivatkozva, hogy a képviselőház több tagja a miniszterelnök megbízatásából eltávozott, s újabb kiküldetések várhatók, s a fennforgó tárgy „a Háznak teljes számú jelenlétét s a leghiggadtabb tanácskozást" kívánja, várjanak néhány napot a törvényjavaslat tárgyalásával. „Tegyünk mindent, mit jónak s célszerűnek látunk; hanem most várjuk be azon tárgyra nézve a vésszel fenyegető néhány nap elmúltát, s ne szóljunk hozzá; de azután üljünk hozzá nyugod- tabb kebellel s teljes számmal, a mint ezt a törvényhozási érdek megkívánja, s határozzunk" - mondta. A képviselőház ebben az értelemben döntött, s ezzel a vita (mint később kiderült, végleg) abbamaradt.184

Közben ugyanis fontos események történtek. A szeptember 23-i ülésben felolvasták a királynak a nádorhoz intézett szeptember 19-i levelét, amelyben az uralkodó felszólítja a nádort, hogy miután az osztrák kormány augusztus végi államirata folytán mindeddig semmi nem történt, ezeknek megtétele végett az esetleges akadályokat mielőbb elhárítani igyekezzék. A nádor a kéziratot azzal küldte át Batthyányhoz, „hogy ezen tárgy iránt a képviselőháznak minél előbbi nyilatkozatát eszközölje." A Ház ezután úgy döntött, hogy mielőtt nyilvános ülésen tárgyalnák a kérdést, előbb zárt ülést tartanak. Erre délután 1 órakor került sor. A zárt ülésben Kossuth terjesztette elő javaslatát, amelyben az államirat egyes pontjait cáfolta, illetve „hogy mindazon külön kormányzási ágak, melyekről itt szó van, Magyarországra nézve eddig is megvoltak, csakhogy az alap volt más, és valamint 1723-ban az előbbi kormány helyébe consiliumot [Helytartótanácsot] alkottunk, úgy most ennek helyébe az újabb eszmék folytán minisztériumot állítottunk. E szerint ez nem új koncesszió, hanem átalakítása a réginek."185

A másnap, szeptember 24-én tartott nyílt ülésben Madarász László kifejtette, hogy miután a király levele István nádorhoz „családi közlés", azt vissza kell küldeni. Egyben tagadta, hogy a képviselőháznak joga lenne a király által szentesített 1848:111. törvénycikkben foglalt jogokat és szabadságot akár csak tanácskozás alá is venni. Deák úgy vélte, hogy miután az államiratot nem az országgyűléshez intézték, a Ház csak egyet tehet: közli a miniszterelnökkel, hogy a Ház milyen feltételek mellett tartja lehetségesnek a Magyarország és Ausztria közötti viszo183Kónyi Manó II. 322-335. p. Orosz István: A jobbágyfelszabadítás végrehajtásának szabályozása. (In:) A magyar országgyűlés 1848/49-ben. Szerk. Szabad György. Bp., 1998. 207-217. p. A vita legutóbbi összefoglalását ld. Fónagy Zoltán, 1998. 41-49. p.; Beér - Csizmadia 241-248. p. - Deák szempontjait a volt jobbágyok és a földesurak érdekeinek összeegyeztetéséről kiemeli Forster-Amold Florence 82-86. p. is.

184 Kónyi Manó II. 341-342. p.

185 Beér - Csizmadia 249. p. A zárt ülés időpontjára ld. Gyulay Lajos II. 160-161. p. Kossuth indítványát nem ismerjük, az idézet Deák másnapi beszédéből való, közli Kónyi Manó II. 338. p. Beér - Csizmadia 528. p. közli Horváth Mihálynak a zárt ülésről szóló tudósítását; a szövegből azonban nem derül ki több, mint ami a szeptember 24-i nyílt ülés jegyzőkönyvéből.

164