Zala követe, Pest képviselője. Deák Ferenc országgyűlési tevékenysége 1833-1873 - Zalai gyűjtemény 59. (Zalaegerszeg, 2004)

Hermann Róbert: Zala követe, Szentgrót képviselője. Deák Ferenc az 1848. évi rendi és az 1848. évi népképviseleti országgyűlésen

Ödön, majd Simay Gergely kértek felvilágosítást a kormánytól, miként állnak a Délvidéken a dolgok. Deák válaszában közölte, hogy - mint azt a képviselők úgyis tudják - a hadsereg sikertelen támadást indított a szenttamási sáncok bevételére. Ugyanakkor az ott lévő sorkatonaság hangulata kielégítő. Szentkirályi Móric királyi biztos és Bakonyi Sándor ezredes tájékoztatták a kormányt az általuk szükségesnek vélt intézkedésekről, s Mészáros hadügyminiszter már intézkedett is, sőt, ő maga is a táborba utazott. Ugyanakkor Wolnhoffer vezérőrnagy helyébe Bakonyi ezredest nevezték ki.162

Ezzel a válasszal véget ért Deák miniszteri és képviselői együttes ténykedése. Parlamenti szerepléseiről összességében elmondhatjuk, hogy egyrészt arra törekedett, hogy a Ház ne avatkozzon a végrehajtó hatalom körébe; ugyanakkor a Házat is minden alkalommal emlékeztette arra, hogy törvényhozó testületként bármit megtehet, s jogait csak önmaga korlátozhatja. Láthatóan idegesítette a sok szócséplés, az időnként egymásnak feszülő indulatok, s felszólalásaival igyekezett gyorsítani és gördülékenyebbé tenni a képviselőház munkáját. Nagy elméleti képzettsége mellett is rendszeresen figyelmeztette a képviselőket a pusztán elméleti jellegű megközelítésekből fakadó hibákra, s gyakorló politikusként arra, hogy az elvi politizálás és a felelős politizálás nem mindig összeférhető fogalmak.

Batthyány és Deák augusztus 27-én éjjel Bécsbe utaztak, hogy az uralkodót az országgyűlés bezárására Pestre hívják, illetve elérjék nála a hadügyi és pénzügyi törvényjavaslatok szentesítését, valamint a szerb lázadás és Jellaéic ellen királyi rendeletek kiadását. Mint ez közismert, útjuk eredménytelen maradt. Az uralkodó az osztrák kormányhoz utasította őket, a felterjesztett törvényjavaslatokat pedig nem volt hajlandó szentesíteni.163

A képviselőház szeptember 4-i ülésében Kossuth indítványozta, hogy az országgyűlés küldjön küldöttséget Bécsbe, amely kérje meg a királyt, jöjjön le az országba, s igyekezzék királyi hatalmának mérlegbevetésével a trónt és a nemzetnek békéjét megszilárdítani és megalapítani. „És hozzon a Háznak határozott bizonyságot a küldöttség afelől, vajon a dinasztia akarja-e őszintén a nemzetet azon törekvésében támogatni, hogy ez országot ő felségének csorbítlanul megtartsa, s az ő felsége által szentesített törvények minden pártütés ellen sértetlenül fenntartassanak? Az idők súlya minden halogatást veszélyesnek mutatván - folytatódott az indítvány -, a képviselőház a küldöttséget oda utasítja, hogy 24, legfeljebb 48 órán túl Bécsben ne időzzön, hanem őfelségének tudomására juttassa, miként ha rögtön meg nem hallgattatnék, a halogatást tagadó válasznak lesz kénytelen venni." A képviselőház az indítványt egyhangúan elfogadta, s egy száztagú

162 Közlöny, 1848. aug. 28. No. 80. 405. p. (Kónyi Manó nem közli); Pap Dénes II. 57. p.

Viszota Gyula CDII-CDIII.; Spira György, 1964.297-302. p.; Urbán Aladár, 1986.460-480. p.; Spira György, 1989. 383-391. p.; Gergely András, 1989.104-111. p.

153